Alkotmánysértés a terézvárosi ingatlanpanamában

Ez a védettség azt jelentené, hogy - a parlamenti képviselőkre vonatkozó rendelkezések mintájára - a képviselő-testületben leadott szavazatukért nem lehetne felelősségre vonni a helyi képviselőket. Ez minőségileg más eset, mint egy részvénytársaság ügyvezetőinek hibája, botlása, megfegyelmezése, kirúgása - hangsúlyozta az alkotmányjogász.

Kolláth György a terézvárosi ingatlanügy alkotmányos összefüggéseiről beszélt az MTI-nek, és kiemelte: Magyarországon majdnem harmincezer helyi képviselő van, aki eljár a képviselő-testület üléseire, megtárgyal általában húsz-huszonöt napirendi pontot, elolvassa a testületi ülés előtt tíz nappal megkapott négy-ötkilónyi előterjesztéseket, kérdéseket, észrevételeket tesz, majd szavaz. Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet arra, hogy tipikusan "tömbszerűen" szavaznak a képviselők, vagyis nem az ügyek személyes vagy szakmai mérlegelése, hanem az alapján, hogy melyik frakció tagjai. "Politikai döntésükért legfeljebb +politikai igazságszolgáltatás+ lehetne a szankció, és láttuk, mire vezetett ez a diktatúrákban" - mondta.

Álláspontja szerint "nagy baj van", ha a képviselőt büntetőjogilag felelősségre lehet vonni a hűtlen kezelés szándékos bűncselekménye miatt az alapján, ahogyan a testület ülésén megnyomta a gombot. "Ha ez így lenne, akkor nem lenne épeszű ember, aki vállalja a képviselőséggel járó ilyen jellegű felelősséget. A félnótásoknak pedig nincs választójoguk, így gyorsan kiürülne a magyar önkormányzati rendszer" - mondta.

"A helyi önkormányzati képviselő társadalmi tevékenységet lát el, nincs fegyelmi és anyagi felelőssége. Akkor miért lenne büntetőjogi felelőssége?" - tette fel a kérdést. Hangsúlyozta: természetesen akkor, ha egy konkrét ügyben megállapítható a vesztegetés, a befolyással üzérkedés vagy a hivatali visszaélés, akkor az önkormányzati képviselőket valóban felelősségre kell vonni, de azért és nem másért.

Kolláth György emlékeztetett rá: az országgyűlési képviselőnek van úgynevezett "anyagi jogi mentelmi joga", ami azt jelenti, hogy nem lehet felelősségre vonni parlamenti munkája, a leadott szavazata miatt, és ez a jog élete végéig megilleti. Ilyen jogszabály a helyi önkormányzatokra, helyi képviselőkre nincs, és bár közjogilag és az EU normáiból ez levezethető, a bizonytalanság mégis alkotmányellenes mulasztás. Ugyanez áll fenn az önkormányzati gazdálkodás biztonságáért viselt testületi felelősséggel kapcsolatban is - jelentette ki.

Mint mondta, az önkormányzati rendszert úgy alakították ki, hogy a polgármester esetében van fegyelmi és kártérítési felelősség, ebből következően lehet büntetőjogi felelőssége is, de a helyi képviselők esetében ilyen nincs. Emlékeztetett rá: az Állami Számvevőszék többször javasolta már polgármesterek, jegyzők fegyelmi felelősségre vonását, mert törvénysértő gazdasági döntést hoztak. De az ÁSZ soha nem mondta, hogy a helyi önkormányzati képviselő felelős volna - magyarázta.

A tét az, hogy a magyar jogállam igényli-e, eltűri-e, hogy a voksáért egy képviselőt 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel lehessen fenyegetni - jelentette ki Kolláth György. Hozzátette: a hűtlen kezelést csak szándékosan lehet elkövetni, a büntetőjogi felelősség pedig eleve normaszegést, vétkes kötelességszegést feltételez. Szerinte ha az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát sem szegték meg a képviselők, akkor vétkes kötelességszegés sem állapítható meg.

Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogszabályok szerint az önkormányzat tevékenységét csakis törvényességi szempontból lehet felülvizsgálni, és erre kizárólag a közigazgatási hivatalnak van joga, a rendőrségnek és az ügyészségnek nincs. Egy önkormányzati döntés célszerűségét pedig még a közigazgatási hivatal sem vizsgálhatja, mivel alkotmányos alapjoguk az, hogy belátásuk szerint döntsenek - mondta. Példaként említette, hogy egyes önkormányzatok ingyen adnak telket a betelepülő gyáraknak, hogy ipari parkjuk legyen, vagy egy forintért adnak telket, hogy családokat telepítsenek a faluba. "Ez mind hűtlen kezelés? Ki az, aki jobban tudja, mit kellett volna az önkormányzatnak tennie, mint az, akit megválasztottak?" - tette fel a kérdést Kolláth György.