Íme, a panda

Tuan Tuan és Jüan Jüan tavaly karácsony előtt egy nappal érkezett meg Tajpejbe, az utazás viszontagságait a látogatóktól elzártan heverhették ki. A pandák az első héten még fogytak egy kicsit, de sikeresen alkalmazkodtak az új környezethez, és jó állapotban vannak.

Elsőként árvaházban vagy szegény családokban élő 500 gyerek nézhette meg a négyéves pandapárt az 5500 négyzetméter alapterületű, 300 millió tajvani dollárért (1,9 milliárd forint) kialakított új pandaközpontban. A hétvégi próba után a hétfői bemutatkozáson több mint 20 ezer látogató volt kíváncsi az állatokra.

A pandák fedett lakhelye egy 254 és egy 210 négyzetméteres teremből áll, a falakon a természetes élőhelyükre, a szecsuani (Sichuan) hegyvidékre emlékeztető festett háttérrel. A 18-22 Celsius fokot és 60-70 százalékos páratartalmat biztosító légkondicionált kifutók mellett a mázsás állatoknak egy 765 négyzetméter alapterületű kertet is berendeztek, amelyet egy 4 centiméter vastag hangszigetelő üvegfal választ el a látogatóktól.

Az óriáspandák természetes élőhelye a délnyugat-kínai hegyvidéki bambuszerdőkben található. A természetvédelem jelképének számító medvék a diplomáciai kapcsolatok erősítésében is meghatározó szerepet játszanak. Nem ritka ugyanis, hogy Peking egy-egy történelmi súlyú eseményt pandák ajándékozásával tesz emlékezetesebbé; 1957 óta összesen kilenc országnak, közte Japánnak, az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak ajándékozott pandákat.

Az évtizedeken át ellenséges kínai-tajvani viszony 2008 tavaszán kezdett enyhülni, miután a sziget és Kína szárazföldi része közötti békés politikai közeledés hívének számító Ma Jing-zsou tajvani elnök hivatalba lépett. Jószándéka jeleként Peking már 2006-ban felajánlott egy pandapárt Tajvannak, de az akkori vezetés még visszautasította az ajándékot.