Eü centrum hajléktalanoknak

Az utcán élő hajléktalanok, akik között sokan több olyan betegségben is szenvednek, amivel mások kórházban fekszenek, rendkívül nehezen juthattak megfelelő orvosi ellátáshoz - mondta a szegedi intézmény átadása előtt a szakember az MTI-nek .

Ha egy szociális munkás rá tudta venni a hajléktalant, hogy vizsgáltassa meg magát, előbb orvosi igazolást kellett szerezni arról, hogy állapota lehetővé teszi, hogy megfürdessék. A fürdetést követően ágyat kellett neki szerezni, s ha ez sikerült, meg kellett győzni arról, hogy maradjon is bent a kórházban, s ne menjen vissza az utcára - fogalmazott a szakember. A szegedi centrumnak - és az országban máshol nyílt hasonló intézményeknek - köszönhetően elkerülhető ez a "tortúra" - mondta Vecsei Miklós.

Az intézményben megvizsgálják, megfürdetik a hajléktalant, majd 24-48 óráig megfigyelés alatt tartják. Igyekeznek mind fizikálisan, mind mentálisan "kórházképes" állapotba hozni a beteget, s ha szükséges, ezt követően továbbszállítják a megfelelő intézménybe. A központ a lábadozás során is segítséget tud nyújtani a hajléktalanoknak, arra az időre is befogadja őket, amelyet mások kórházból kikerülve otthon, a saját ágyukban töltenének - foglalta össze a centrum feladatait a szakember.

A hajléktalanokat segítő 24 órás egészségügyi központok működtetését egy 2004-es kormányrendelet írja elő. Ennek megfelelően négy centrum létesül a fővárosban és egy-egy valamennyi régióban, ezek közül a veszprémi és a győri nincs még kész - tudatta az alelnök.
A szegedi központ létrehozását 15 millió forinttal támogatta a Hajléktalanokért Közalapítvány, 10 millióval a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, az ingatlant a szegedi önkormányzat bocsátotta a szervezet rendelkezésére, a nagy értékű eszközök, kórházi ágyak pedig külföldi adományokból származnak.