Védelem alatt a jelkép

Kifejtette: az épületet mintegy 2,5 milliárd forintból újítják fel és bővítik, közösségi, szórakoztatási és képzési intézménnyé alakítják át. A beruházáshoz a nyíregyházi helyhatóság 1,8 milliárd forintnyi támogatást nyert az európai uniós forrású Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Alapból.

A szakemberek szerint az 1981-ben átadott nyíregyházi művelődési központ - Bán Ferenc építész munkája, aki a budapesti Erzsébet térre tervezett, de végül meg nem épített Nemzeti Színház tervezője is volt - a posztmodern kor legprogresszívebb középülete. Az 1960-as években indult építészeti mozgalom, a metabolizmus egyértelműen észrevehető rajta. A japán Kurokawa nevével fémjelzett irányzat a jövő városát flexibilis, nagyméretű, ám egységes modulokból álló építmények hálózataként képzelte el akkor.

A művelődési központ is egy ilyen modulként, monumentális, szabad, játékos idomként épült. A nagy tömegű, de nem tömbszerű, inkább légies épület alig támaszkodik a földre, látványa alapján két széles lépcsősorral kapcsolódik csak a talajhoz. Megjelenése a lebegés látszatát kelti. Az épület elhelyezésével is szembeszállt a kor akkori rendjével, a városközpont területén szabadon, szoborszerűen áll, s ezen még a környék beépítése sem változtatott azóta.

A Nyíregyháza jelképévé vált épület a rekonstrukció alkalmával megőrzi formaiságát, szerkezeti rendszerét és esztétikai megjelenését, miközben a 21. század elvárásainak megfelelően alakítják ki belül közösségi funkcióit - tette hozzá Giba Tamás alpolgármester.