A nagy reformáló

Egyedülálló, hogy Európa közepén, EU-tagként Magyarország olyan hazai szemlét tart, amelyen önmagával versenyez - fogalmazott Kálomista Gábor. Mint mondta, elképzelése alapján egy budapesti nemzetközi filmfesztivál mellett megmaradhatna a magyar filmszemle is, ahol továbbra is be tudnának mutatkozni a magyar filmek, "de nem biztos, hogy díjakat kellene osztani, mert a győztesek-vesztesek felosztással az alkotókat sokkal több sérülés éri, mint öröm".

"Nem vagyok meggyőződve arról, hogy egy nemzetközi fesztivál többe kerülne annál, mint amit most a szemlére költünk, ráadásul egy nemzetközi megmérettetésre jelentősebb szponzorokat lehetne találni" - jelentette ki Kálomista Gábor. Hozzátette: az elgondolás megvalósításához szükség lenne például a főváros és a kulturális tárca támogatására.

A Magyar Producerek Szövetségének elnöke szerint indokolatlanul sok magyar film készül, ennyi alkotásnak sem a hazai mozikban, sem a nemzetközi piacon nincs helye, "az ország ezt nem bírja el".

Kálomista Gábor úgy látja, az lenne egészséges, ha a nagyjátékfilmek száma az idei szemlén bemutatandó 35-ről (18 a versenyben, 17 információs vetítésen) 12-15 minőségi alkotásra csökkenne.
Nonszensznek nevezte, hogy 2008-ban 26 egészestés magyar játékfilmet mutattak be, minden második héten egy újat, mert ezt a piac nem bírja el és nem is igényli a "tömegtermelést".

Mint mondta, a producerek szövetségének közgyűlésén szóba került, hogy a médiatörvény megváltoztatásával jelentős források esnének ki, hiszen - mint kifejtette - el akarják törölni azt a jelenlegi rendelkezést, ami alapján a kereskedelmi televízióknak reklámbevételeik 6 százalékát kötelezően magyar gyártású játékfilmre kell költeniük.

Kálomista Gábor kiemelte: a producerek szövetsége üdvözli, hogy a három állami filmstúdió privatizációja a tervezett formában a jelek szerint nem fog lezajlani és a magánosítás feltételeit újratárgyalják. A filmesek egy része a privatizációs pályázati kiírást részrehajlónak, átgondolatlannak tartotta. A Magyar Producerek Szövetsége az ügyben korábban lemondásra szólította fel Grunwalsky Ferencet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) kuratóriumi elnökét.

"Bízunk abban, hogy ha újra kiírják a pályázatot, most már konzultálni fognak a szakmával és nem csak a szakma egyes szereplőivel" - fogalmazott Kálomista Gábor. Hozzátette: a filmszakma egészét lefedő legutóbbi kerekasztal-megbeszélésén konszenzusos megállapodás született arról, hogy a filmstúdiókat végelszámolással szüntessék meg. A felelősség kérdése kapcsán Kálomista Gábor arról beszélt, hogy a Magyar Producerek Szövetségének nem Grunwalsky Ferenccel van személyes problémája, hanem azt gondolták, egy kicsit mélyebben meg lehetne vizsgálni, "mennyire koncentrált, mennyire demokratikus a közalapítvány irányítása".

"Az elnök úr védte azt a privatizációt, amiről kiderült, hogy tartalmában és szellemében egyaránt ellentétes a magyar filmes szakmával" - jegyezte meg.

Kálomista Gábor szerint ugyan jó, hogy van filmtörvény, de az nincs befejezve, csonka, mert csak a legyártásig juttatja el a filmet, azzal nem foglalkozik, miként kerül a mozikba, milyen utóélete van, ezért a jogszabályt finomítani kell. Hangsúlyozta: a filmtörvényt igazítani kell a kor követelményeihez és lehet például, hogy az a 20 százalékos adókedvezmény, ami a filmkészítést érinti, európai uniós összehasonlításban már kevés.

Az elnök szavaiból kiderült: kevesli a magyar filmeknek jutó támogatást, amelyet a kormány gyakorlatilag "leharmadolt", de szerinte ebben a "zsarolható filmszakma" is hibás, mert elfogadta ezt, hogy legalább ennyit megkapjon. Kálomista Gábor arról is beszélt, hogy - mint mondta - a filmszakmát ma ugyanazok irányítják, mint húsz évvel ezelőtt, ezért olyan konszenzust kell kialakítani, ami előreviszi a szakmát.