2024. november 26. - Virág

A politikai bérgyilkosság

Zeév Boim izraeli építés- és lakásügyi miniszter, egy szerdán tett kijelentése szerint, a gázai konfliktus egyetlen lehetséges megoldása, a Hamász kormányfőjének, Iszmáil Haníjének a likvidálása. A Hirextra az állam által szponzorált merényletek „tö
2009. február 5. csütörtök 19:19 - Tatai Gábor
Nem Boim az első, aki a politikai bérgyilkosságot látja az egyik legkézenfekvőbb kulcsnak a gázai jelenség bevehetetlen kapuihoz, mely súlyos morális és biztonsági kérdésekből van kovácsolva. Ám ő az első, aki ezt a lehetőséget ennyire direkten és nagy nyilvánosság előtt szóvá is teszi.

A felvetés nem csak egyfajta politikai amatőrség ékes bizonysága, hanem annak is, hogy a Kadima párt egyszerűen nem képes elég nagyot mondani a választásokat megelőző kommunikációs vesszőfutás során, miután a Likud már előtte az iráni offenzíva jokerét. „Egészen addig, amíg Gázában a Hamász van hatalmon, és ő szervezi az Izrael ellenes terrort, a rakéták tovább fognak záporozni az izraeli lakosság felé”- idézi Boimot a Haaretz. Amennyiben a Hamász fejének levadászása valóban néhány hónapos csendet jelenthet, akkor vajon miért kellett az illetőt előre figyelmeztetni, és egyúttal tovább pengetni a gázai katonák miatt amúgy is pattanásig feszült hágai szálat?

Egy kompetens reakció

Boim biztonságpolitikai kérdésekben nem hozhat döntést és saját tárcának köze sincs ilyen jellegű problémákhoz. Nyilatkozatával más tisztségviselők munkájába avatkozott, illetve ásta alá azokat. „Nagyon sok lehetőségünk van Gázával kapcsolatban, Boim helyében én tartózkodnék attól, hogy ezeket a nyilvánosság elé teregessem” – nyilatkozta a katonai rádiónak az Izraeli Hadsereg egyik volt tábornoka.

A Boiméhoz hasonló laikus megnyilvánulások amellett, hogy tovább súlyosbítják az ország biztonsági helyzetét, még a lehetséges célpontoknak is kellő időt szavatolnak, hogy ássák magukat mélyebbre és a háttérből fokozzák a káoszt az elviselhetetlenségig. A volt tábornok reakciója bár elhatárolódó jellegű, de koránt sem tünteti fel a likvidálás lehetőségét olyan sötétnek és gonosznak, mint amennyire azt elsőre gondolnánk. Létezik, hogy a merénylet beépített része és eszköze a modern állami működésnek?

Az aszimmetrikus hadviselés

Jason D. Söderblom, a Canberrai Terrorkutató-központ elemzője szerint, Amerika szimmetrikus hadviselésben gondolkodik, amelynek lényege, hogy a hadszíntéren csupán két egymással ellentétes erő van jelen. Az ellenségkép mindig homogén, doktrínája lexikalizált és mivel nemzetközi egyezmények kötik, kiszámítható. Ez az egyszerűsítés Amerika sikerének titka, külpolitikai berendezkedésén jól érzékelhető már a hidegháború ideje alatt is.

Szeptember 11. azonban annak a tanulsága, hogy Amerika védtelen az aszimmetrikus támadási stratégiákkal szemben, úgy mint a gerilla hadviselés vagy maga a terrorizmus. Ezek a nemzetközi jog perifériáján kívül eső jelenségek nem kompatibilisek a modern hadviselés szabályaival, és mint ilyenek, újfajta megoldásokat kényszerítenek ki egy olyan hadviselő ország oldaláról, mint amilyen Izrael maga is.

A törvényesített gyilkolás elmélete

Voltaire szavaival élve: „Embert ölni gyilkosság, hacsak nem kürtszóra teszed…”. Az aszimmetrikus hadviselés fenyegetését szem előtt tartva az ENSZ-okirat 51. cikkelye két esetben tartja elfogadható megoldásnak a merényletet: önvédelem esetén, vagy ha egy adott törvény kikényszerítése érdekében más mód már nem áll rendelkezésre.

Előbbi esetben arról van szó, hogy az állam, az individuális és kollektív önvédelem elidegeníthetetlen jogát élvezi, amennyiben fegyveres támadás éri az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjaként. Ezen oknál fogva a merénylet, vagy a „halálos erő” alkalmazása háborús válasz és nem puszta bűntény. A törvény kikényszerítésének klasszikus példája pedig az, amikor a rendőr elöl menekülő körözött gyilkos golyót kap a lábába.

A törvényesített gyilkolás gyakorlata

A törvény kikényszerítése csak attól jogos, aki az „egyenruhát” viseli, csak akkor, ha a gyanúsított jogaival tisztába van, és csak úgy, hogy tetteinek esetleges következményeiről tájékoztatva van. Talán épp ez történt meg szerdán, amikor Boim az ominózus kijelentést tette. Döbbenetes, de a kormány által szponzorált merénylet bizonyos fokon igenis beépített a jogrendszerbe és több szakértő állítása szerint sokkal humánusabb megoldás tud lenni, semmint a konvencionális hadviselés. Ugyanakkor, mint bármely más katonai akció esetén, a merényletnek is meg kell felelnie az un. Carolin-esetből levezetett szabályoknak: az erő csak a szükséges mértékben érvényesülhet az arányosság elvének figyelembevételével, illetve a civil károk minimalizálásának követelményével.

A törvényesített gyilkolás története

1995-ben Fathi Shiquaqi-t, a Palesztinai Iszlám Dzsihád terrorszervezet alapítóját és fejét egy máltai hotel bejárata előtt lőtte le az izraeli titkosszolgálat. Az Izraelt elmarasztaló nemzetközi ítélet jogos volt, lévén, hogy a Mossad különleges ügynöke nem viselt felségjelzést. Izrael azzal védekezett, hogy a terroristákat „hostes humani generis” (az emberiség ellensége) jogi kategóriájába vette, így kerekedve felül a nemzetközi jogon. A müncheni mészárlás elkövetőinek „levadászása” esetén Izraelt újból elítélték, ezúttal nem működött a ”törvény kikényszerítése” logika, így Izrael a „fegyveres konfliktushoz való jogával” érvelt.

A Yamato admirális ellen elkövetett amerikai merénylet a II. világháború alatt, a kormány által szponzorált merénylet jogilag tökéletesen védhető esete: a U.S. Navy megbízható jelentést kapott Yamato gépének útvonaláról, majd egy köteg vadász üldözőbe vette és megsemmisítette nemzetközi vizek felett. Merénylet történt, hiszen az admirális individuális célpont, ám a támadás legális volta védhető: a célszemély harcos; a helyszín a nyílt harctér; a gépe katonai jelzéseket viselt.

A párhuzam

A legfrissebb precedens tavaly februárban történt, amikor Imad Mughniyah-t, a Hesbollah második emberét, a „füst atyját” Bejrut egyik gazdag külkerületében szürke Pajerójával együtt robbantották fel. Az arab sajtó szinte azonnal az izraeli szálakról kezdett cikkezni, mivel köztudott volt, hogy sok izraeli különleges ügynök az egész életét és karrierjét az ő kézre kerítésére tette fel.

Az esetért a mai napig senki nem vállalta a felelősséget, talán pont azért mert Hága előtt nem lehetett volna tisztán megállni egy jegyzett libanoni párthoz szorosan köthető, bár nemzetközi szinten körözött egyén ilyen jellegű likvidálásának a vádjával. Haníje egy a Hesbollához nagyon hasonlító politikai torzszülött első embere. Eltávolítása bármilyen üdvös is lenne, a Gáza után gyűrűző engesztelhetetlen nemzetközi kritikák kereszttüzében Izrael egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy egy máltaihoz hasonló botrányba keveredjen.

Zeév Boim nyilatkozata semmi másra nem volt jó, csakhogy érinthetetlenné tegye a Hamász teljes vezetőségét. Ha a tőle elhangzottak tükrében Izrael még is beleharapna a forró sütibe, az egyenesen egy politikai öngyilkossággal érne fel. Zeév Boim előre bejelentette, hogy ha ne adj isten Iszmáil Haníjének valami borzasztó baleset érné, arról egyes egyedül Izrael tehet, még ha vonakodik is azt beismerni. Balek.
Forrás: Hirextra/Haaretz
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását