Milyen államot szeretnénk?

Navracsics Tibor kifejtette: az állampolgári szolidaritás és az öngondoskodás keverése nem járható út, mert - mint fogalmazott - "a tiszta játék sokkal eredményesebb lenne". Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a magas adóterhek mellett lehetetlen az öngondoskodás.

Az állam csak akkor tud működni, ha elfogadjuk, hogy az állam a közjó letéteményezője, valami olyan, ami a magánérdekek fölött áll, és a közjót képviseli - vélekedett, hozzátéve: ma az állam úgy jelenik meg a polgárok előtt, mint a magánérdekek küzdelmének a terepe.

A vitatkozók közül Csillag István, az Eximbank Zrt. elnöke - a Medgyessy-kormány gazdasági minisztere - úgy vélte, az államnak az adófizetőkért, a megtakarítókért és azokért kell felelősnek lennie, akik a munkaerőpiacon tevékenykednek.

Mint mondta, a XXI. század államának a lehető legélesebben különböznie kell a XX. század szocialista államától, amely a népboldogítást tűzte ki célul, és nem törődött azzal, mi történik az adófizetők, megtakarítók pénzével.

A kádári szocializmus modellje nem lehet a XXI. század állama, hiszen a szabad fogyasztásnak a XX. században az volt az ára, hogy megrendült az államháztartás. Nem járható út tehát a népboldogítás kádári rendszere, melynek lényege, hogy megtakarítás nélkül fogyasszanak az emberek - fogalmazott Csillag István.

Stumpf István politológus, az Orbán-kormány egykori kancelláriaminisztere felszólalásában - hasonlóan Navracsics Tiborhoz - azt emelte ki, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta nincs kialakult államfilozófia.

Megbukott az a szemlélet, hogy az államnak ki kell vonulnia az élet minden területéről, nem lehet ugyanis mindent a piacra bízni - mondta.

Stumpf István szerint az államot nem leépíteni, megkerülni, hanem megerősíteni kell, és definiálni kell a pontos szerepét.