Az evolúcióelmélet napjainkban is az egyik legfontosabb és legnagyobb hatású teória, jelentőségében a relativitás általános elméletével vagy a kvantumelmélettel mérhető össze - mondta Szathmáry akadémikus. Az élő szervezet működése iránti jó érzék, alapos megfigyelések és a természet történetének ismerete egyaránt jellemző Charles Darwinra, akinek A fajok eredete című műve 150 éve jelent meg.

Az elmúlt évtizedek evolúciós biológiájának nagy eredményei közé tartozik, hogy az elméletet kiterjesztette nem nyilvánvaló területekre és esetekre is. A hagyományos szinteken túllépve a molekulák, az ideák és a nyelvi struktúrák világában is alkalmazzák ma már azt a gondolatvilágot, amely az evolúciós egységekre jellemző - tette hozzá az evolúcióbiológus.

Ezeknél a populáción belül a változékony jegyek legalább egy része úgy öröklődik, hogy megváltoztatja az egyén sikerét a túlélésben vagy a szaporodásban. A darwini elmélet elmélyítése magyarázatot adott például arra is, hogy egyes egyedek miért mondanak le saját szaporodásukról más egyedek javára, ha a rátermettség maximalizálása az adott rendszer célja - utalt egy vitatott kérdésre Szathmáry.

A darwini evolúciós elmélet hatása a pszichológiai megközelítésekben is megjelent. A funkcionalista szemlélet szerint a lelki jelenségek, az emberi emlékezet és az érzelmek is evolúciósan fejlődnek ki - magyarázta Pléh Csaba akadémikus. Másrészt az embernél jellegzetes egyedfejlődés tapasztalható, ezt a gyermeklélektan vizsgálja.

A pszichológus szerint abban a hitben, hogy az embernél sajátosan nagy jelentősége van az egyedfejlődésnek, darwini elvek érvényesülnek, a gyerek azt tanulja meg, ami hasznos számára. Társadalmi szempontból különösen érdekes a harmadik terület, melyben a tudományág átveszi az evolúciós hozzáállást, ez az egyéni különbségek vizsgálata.

Amint Pléh Csaba kiemelte: ahogy testi vonatkozásban változatosságot mutat az ember, úgy a lelkiekben is, melyeket értelmezni kell. A mai pszichológia úgy véli, hogy az egyéni különbségek tekintetében az emberi társadalmak érdeke az, hogy a változatosság fennmaradjon. "Nem az a társadalom érdeke, hogy a legjobbak éljenek túl, hanem az, hogy nem várt nehézség felbukkanásakor is alkalmazkodni tudjon. Az alkalmazkodás lehetősége, a változatosság alapvetően fontos az embernél" - hangsúlyozta Pléh Csaba.

A megemlékezést szervező Collegium Budapest 1994 óta az elméleti biológia és az evolúciókutatás egyik központjává vált Magyarországon, mára jelentős kutatóhálózat működik körülötte, melynek tagjai közül került ki az előadók zöme is.