Szögezzük le: egy gyilkosság mindig szomorú, akárki is legyen az áldozat. Az ismert és sokszor közkedvelt személyiségek meggyilkolása azonban sokkal szélesebb körben megdöbbenti az embereket: ha egy politikus, művész vagy médiaszereplő hal erőszakos halált, arra sokkal többen felkapják a fejüket, s a tragédia tovább az emberek emlékezetében marad. A sportolók elleni támadások ráadásul - sajnos - elég gyakoriak, de szerencsére nem mind járnak sikerrel.

Merényletek, gyilkosságok

Itt most nem elsősorban a nagy, komoly háttérrel véghezvitt, előre megtervezett merényletekre gondolunk - ilyen például a müncheni, 1972-es, az izraeli sportolókat célzó merényletsorozat az olimpián, melynek során 11 sportoló, 5 terrorista és egy rendőr veszítette életét. De még a nem sokkal ezelőtti indiai, mumbai vérengzés is elragadott egy német klubvezetőt, aki annak idején az 1860 Münchent és a VfB Leipziget is szolgálta elnökként.

A sportolók elleni támadások legtöbbször - a veszprémi esethez hasonlóan - a szórakozóhelyeken, azok környékén történtek meg. Még mindig jól emlékezhetünk Simon Tibor esetére: a Ferencváros labdarúgócsapatának legendája a Mammut bevásárlóközpontban, a Caffe Allure-ben szórakozott. A születésnapi összejövetel azonban tragikus véget ért: Simon összeszólalkozott egy másik társasággal, és a biztonsági emberek is beleavatkoztak a balhéba. Ezután csak az biztos, hogy az utcára menekülő Simon több ütést is kapott a fejére, majd el is esett. Simon végül napokkal később, a kórházban halt meg - máig nem tudjuk biztosan, hogy mi történt 2002. április 12-én azokban az esti órákban.

Lényegesen jobban járt nehézsúlyú ökölvívónk Matolcsi József, akit 2005 januárjában késeltek meg ecseri diszkó előtt. Az első hírek akkor arról szóltak, hogy Matolcsit egy feldühödött vendég szúrta hasba - kiderült ugyanis, hogy bokszolónk „keresetkiegészítésként” kidobóként dolgozott a helyen. A Hajdúsági Zúzógép azonban „mindössze” tíz napot töltött a kórházban, s utána szinte teljesen fel is épült.

Őrült rajongó késelt

Hasonló történet Alvics Gyula volt ökölvívóé is. Alvics egy kamionparkolóban dolgozott biztonsági őrkén, ahol egy török nemzetiségű férfi karon szúrta, s könnyebb sérülést szenvedett. De a bokszolók eseteinek még nincs vége: Hart Péter Pécs egyik lebujában szólalkozott össze egy keményfiúval, aki - szintén késsel - könnyebb sérüléseket okozott neki.

A másik hagyományosan sikeres magyar küzdősportban, a cselgáncsban sem idegenek az ilyen esetek: tavaly márciusban Londonban verték agyon Bujkó Tamást, aki Szöulban ötödik volt az ötkarikás játékokon. Gyilkosa szintén magyar volt.

Ungvári Miklós esete pedig már ismertebb is a magyar közvélemény előtt: a judós a birkózó haverjával, Lőrincz Tamással szeretett volna kirúgni a hámból közös pekingi kvótaszerzésük örömére Cegléden, de az este balul sült el. A duó szóváltásba keveredett egy csoporttal, amiből dulakodás lett - a vége pedig egy öt centis vágás Ungvári combjában, amivel egy kerek hónap kihagyás járt.

De nem csak Magyarországon történtek már horrorisztikus merényletek sportolók ellen - ki ne emlékezne például Szeles Mónika esetére az őrült rajongóval? ’93 áprilisát írtunk, amikor a hamburgi tenisztornán Steffi Grafnak, Szeles nagy ellenfelének egy elvakult szurkolója egész egyszerűen hátba szúrta a magyar gyökerekkel is rendelkező amerikait. Ugyan messze nem szenvedett életveszélyes sérüléseket Szeles, de lelki sérülései sokkal mélyebbek voltak annál, mint amit az eset után gondoltak - soha nem lépett már pályára az igazi Szeles Mónika.

Tizenkét golyó, tizenegy szúrás

A nagy Amerika sem lóg ki a sorból: csak az utóbbi egy-két évben két amerikai focistát lőttek agyon. 2007-ben Darrent Williamst saját limuzinjában érte a halálos sortűz, Sean Taylor, a washingtoni hátvéd pedig saját otthonában lett áldozat – nem bírt a lakásában talált fegyveres betörőkkel. Nem kevesebbszer, mint tizenegyszer szúrták meg Paul Pierce kosárlabdázót 2000-ben, ő azonban túlélte! A Boston Celtics játékosa egy bárban került összetűzésbe a helyi keménymaggal, aminek az eredménye egy a már említett tizenegy szúrás a nyakán, az arcán és a testén. Egy rögtönzött tüdőműtéttel azonban csodák csodájára meg tudták menteni a bedobó életét.

A szintén olimpiai bajnok pályakerékpáros, az oroszok klasszisa Dimitrij Nyeljubin is brutális öldöklés áldozata lett néhány éve: 2005 legelső napján hajnalban egy részeg társaság kötött bele a bajnokba, a vége ebben az esetben is késelés lett. Nyeljubint ugyan azonnal kórházba szállították, de nem élte túl a támadást.

Trevor Berbick arról volt híres, hogy ő bokszolt utoljára Muhammad Alival. Ez 1981-ben történt, huszonöt évvel utána egy jamaicai templomban érte a halál: egy súlyos vascsővel verték agyon. Mi bűne volt? Máig nem derült ki. Kiderült azonban Peter Karlsson, a svéd hokis haláláról: a melegségét nyíltan és büszkén vállaló jégkorongost egy neonáci gyilkolta meg 64 késszúrással a svéd kisváros, Vasteras egyik bárja előtt.

Három hónapos terhesen lőtte agyon férje

Golfozás közben rabolták ki és ölték meg Peter Burgstallert, az osztrák labdarúgó válogatott volt kapusát. A helyszín Dél-Afrika volt, mégpedig a 2010-es világbajnokság felkészületeinek egyik ellenőrzése. 2006-ban Corinne Rey-Bellet svájci alpesi sízőt saját férje végezte ki saját házukban, az ötszörös világkupa győztes síelőnő ráadásul három hónapos terhes volt, mikor az őrült férje legyilkolta, majd magával is végzett.

S akkor még nem is beszéltünk a kolumbiai Escóbarról, aki pechjére öngólt vétett az 1994-es labdarúgó vébé amerikaiak elleni csoportmeccsén. A hátvéd ballépése az USA 2-1-es győzelmét jelentette, valamint Kolumbia kiesését. Néhány szurkoló nem tudta megbocsátani neki a ballépést, és néhány nappal a vébé után egy medellini kocsma előtt tizenkét golyót eresztettek belé. Ráadásul minden egye lövés előtt hosszas „góóól”-t kiáltott a merénylő - információk szerint a gyilkosság hátterében egy a mérkőzéssel kapcsolatos fogadáson minden vagyonát elveszítő felbőszült keresztapa állt.

Visszatérve azonban a családi konfliktusokra: Matija Ljubek, Horvátország kétszeres olimpiai bajnok kenusa is egy elharapódzott családi veszekedés miatt élt csak keveset. Ljubek éppen a 2000-es sydney-i olimpiáról tért haza, amikor belecsöppent a perpatvarba: anyja és veje álltak a két oldalon és a vőnél fegyver volt. Ljubek védve anyját halálos golyót kapott, családja azóta sem tudta feldolgozni a történteket.

Ki lesz a következő?

Szerencsésebb volt a szintén orosz úszófenomén Alekszandr Popov, akit 1996-ban Moszkva egyik veszélyes környékén raboltak ki és késeltek meg. Értékeinek elvesztésén kívül azonban „csak” könnyedebb sérülései keletkeztek: a szúrás pont elkerülte minden létfontosságú szervét és a fontosabb ereket is.

A felsorolt esetekből kitűnik, hogy sajnos temérdek olyan támadás történt már a világon és kis országunkba is, melyek sportolók ellen irányultak. Van, aki szerencsésen megúszta, s akad, akinek a véget jelentette az aljas öldöklés - mint Marian Cozmának vasárnap hajnalban.

Értük csak egyet tehetünk: gyászoljuk őket és imádkozunk, hogy ne legyen következő. Csak sajnos olyan világban (országban?) élünk, ahol szinte biztosra vehetjük, lesz következő. A kérdés csak az, hogy mikor és hogy ki lesz az…