Elismerték a rendőrök munkáját

A testület véleményét Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke foglalta össze, a négyórás, olykor személyeskedésektől sem mentes meghallgatás után. A testület és a miniszter egyetértett abban, hogy ugyanakkor a rendőrség több pénzből, több emberrel hatékonyabb munkát tudna végezni.
Az ellenzéki képviselők szerint szükséges a rendőrök létszámának növelése a közrend, közbiztonság fokozása érdekében, mert bár a statisztikák szerint kevesebb bűncselekményt követnek el az országban, de az állampolgárok szubjektív biztonságérzete egyes régiókban romlott és több rendőrt igényelnének a közterületekre.

Draskovics Tibor elmondta: az ismertté vált bűncselekmények száma 1998-hoz képest 20 százalékkal csökkent, tavaly valamivel több mint 408 ezer volt. A bűncselekmények 1998-ban az ország középső és nyugati részére koncentrálódtak, a súlypont azonban mára áttolódott az ország észak-keleti és dél-dunántúli területeire. Az ismertté vált sértettek száma 28 százalékkal csökkent tíz év alatt, tavaly 211 ezer volt.

Az elmúlt tíz évben csökkent az emberölések száma 41 százalékkal (tavaly 147 volt), a közterületeken elkövetett bűncselekmények száma 21 százalékkal (tavaly 120 ezer volt), a lakásbetörések száma pedig 36 százalékkal (tavaly 19 ezer volt) és 50 százalékkal csökkent a gépkocsilopások száma is (tavaly 5.800 volt).

Nőtt viszont 40 százalékkal a garázdaság (tavaly 10 ezer volt), a szándékos testi sértés 19 százalékkal (tavaly 13 ezer volt), és lényegében stagnál a rablások száma. A rablásokról elmondta: Csehországban, Lengyelországban, Németországban és Olaszországban is magasabb a rablások száma, mint Magyarországon, és a rablások 75 százalékát a rendőrség felderíti.

A miniszter elmondta: a rendőrségen jelenleg 42 ezren dolgoznak, és az utóbbi évek eredményeként nőtt a közterületeken szolgálók száma, de - mint mondta - ezt tovább kell növelni, például a túlórák fizetésére rendelkezésre álló keret növelésével. Draskovics Tibor elmondta: bővíteni kívánják - például európai uniós forrással - a térfigyelő kamerák rendszerét, a bűnmegelőzés érdekében.

Mint mondta, a rendőrség rendelkezésére álló eszközök, a személyi állomány és pénz elegendő a működéshez, de ha több pénz lenne, akkor annak "lenne helye". Rövidtávon azonban a rendőri erőket kívánják átcsoportosítani a bűnügyileg fertőzöttebb területekre és racionalizálnák a szolgálatszervezést, amellyel a miniszter szerint akár 20 százalékkal lehetne tartósan növelni a közterületi jelenlétet.

Draskovics Tibor egy kérdés kapcsán megjegyezte: nem szabad politikai vagy más megfontolásból támadni a rendőrséget, és így elbizonytalanítani az állományt. Hozzátette: ugyanígy nem szabad egy-egy bűnügyből a bűnözés egészére nézve következtetést levonni.
Kontrát Károly (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a rendőrség iránti közbizalom helyreállítása lenne a legfontosabb. Tóth Károly (MSZP) erre reagálva megjegyezte: sok mindenkinek van felelőssége abban, hogy ne állítsa be rosszabbnak a közbiztonság helyzetét, mint amilyen az valójában.

A képviselő egyben azt javasolta, hogy a közelmúltban nyilvánosságra került "sikerdíj-ügyben" érintett önkormányzatok mondják fel a szerződést és a pénzt fordítsák a közbiztonság javítására, a kormány pedig minden erre fordított forinthoz tegyen hozzá még egyet.

Lázár János szerint a kormány megakadályozhatja, hogy a helyzet súlyosbodjon és megjelenjen az országban az önbíráskodás, ami - szavai szerint - megengedhetetlen lenne. A testület elnöke közölte: határozott fellépést vár a közbiztonság javítása érdekében a minisztertől.

Gál Zoltán (MSZP) szerint a Fidesznek is felelőssége van a "hiszterizált" hangulat kialakulásában, példaként a párt elnökségének keddi közleményét idézte, amelyben arról írnak: "ki kell mondani: a cigány származású emberek által elkövetett súlyos bűncselekmények száma aggasztó módon növekszik."

A kormánypárti és ellenzéki képviselők egyetértettek abban, hogy szükséges a hivatásosok szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítása, hogy a nyugdíjba vonuló rendőrök fizetése ne legyen magasabb, mint a keresetük.