Feljöhetnek a kisebb pártok?

A 176 területi listás és az országos kompenzációs listán 23 kiosztható mandátumot tartalmazó rendszer Európa egyik legarányosabb választási rendszere lehet - vélekedett sajtótájékoztatóján a kormánypárti képviselő. Wiener György szerint az egy forduló miatt négymilliárd forintos megtakarítást lehet elérni és a pártok költségei is csökkennének, mert megszűnne az egyéni választókerületi kampány.

Azt mondta, csökkenhet a kampányok "hőfoka" az egyéni választókerületek, illetve a második forduló megszűnésével. Kérdésre válaszolva a politikus közölte, a választási rendszer biztosítaná a kormányozhatóságot, illetve kedvezne a kisebb pártoknak, ha azok átlépik a parlamentbe jutás ötszázalékos küszöbét, valamint megakadályozhatja, hogy kétpárti Országgyűlés jöjjön létre.

Hozzátette: 199 tagú parlament esetén a modellszámítások szerint a 2006-os választásokon az MSZP 88, a Fidesz 85, az SZDSZ 15 és az MDF 11 mandátumot szerzett volna. Wiener György utalt arra, hogy korábban az MSZP a német modell alapján azonos számú egyéni választókerületi és listás mandátumot kiosztó rendszert képzelt el, de a párt azért változtatott álláspontján, mert 199-200 tagú parlament mellett nem lehet megtartani a vegyes választási rendszert, annak aránytalansága miatt.

A kormánypárti politikus szerint nem állja meg helyét a Fidesz azon kifogása, hogy a tisztán listás rendszer "elpártosítja" a politikai rendszert. Kifejtette: a többpárti parlamentáris rendszer a pártokon nyugszik, 1990 óta az Országgyűlésbe bejutott független képviselők száma rendkívül alacsony. Egy másik fideszes kritikára, miszerint a pártvezetés lesz a meghatározó a jelöltek kiválasztásában, Wiener György elmondta, nem a választási rendszer határozza meg, hogy egy párton belül demokratikusan történik-e a jelöltek kiválasztása. Hozzátette: a Fidesz-ben mind a 176 választókerületi elnököt a központból, döntően a pártelnök javaslata alapján választják ki.

Wiener György kitért arra, hogy 1991 óta visszatérő javaslat a parlament létszámának csökkentése, de az eddigi egyeztetések nem vezettek eredményre. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök - más közjogi elképzelések között - február elején ismertette a kisebb parlamentre vonatkozó javaslatát. Eszerint a jelenlegi 386-ról 199-re csökkenne a parlamenti mandátumok száma. A kormány javaslata szerint 176 képviselőt listán, egy fordulóban, megyénként választanának meg, 23 képviselői helyet a mandátumot nem eredményező megyei, úgynevezett töredékszavazatok alapján osztanának ki.