Háttér

2004. novemberében az Al Jazeera arab orgánum aggódva adott hírt arról, hogy a jelentős muzulmán közösséggel rendelkező Hollandiában egyre fokozódik a társadalmi feszültség. Különösen baljósnak tűnt, hogy olyan – egyenesen iszlamofóbnak tekinthető – politikai figurák kezdtek egyre népszerűbbé válni, akik korábban egyáltalán nem férhettek volna bele a konszolidált és empatikus holland keretbe.

Geert Wilders például bejelentette, hogy olyan pártot készül alapítani, ami hatékonyan visszaszoríthatná a muszlim „militánsok” „szemtelenkedéseit”. Egy ekkori közvélemény-kutatás szerint Wilders pártjának jó esélye lett volna, hogy legyűrje a kormányzó Keresztény Demokrata Pártot.

Ekkortájt történt Theo van Gogh holland filmrendező meggyilkolása is, aki az arab érzelmeket sértő egyik alkotásában a muszlim nőkkel szemben elkövetett kegyetlenkedéseket mutatta be. A merénylet után véres adok-kapok kezdődött a holland templomok és mecsetek között.

Wilders ekkor már parlamenti tag, akit korábban kirúgtak a VVD-ből (Szabadság és Demokrácia néppárt), mivel élesen ellenezte Törökország EU-ba lépését. Többször kifejtette, hogy szerinte, hogy az iszlám nem összeegyeztethető a demokráciával és annak vívmányaival és gátat kell szabni az országba áramló török és marokkói emigrációnak.

Az év politikusa

2007-ben a platina hajú Wilderst – becenevén csak Mozart – a holland politikai újságírás az év emberének választotta. Ám az ellenzék szerint nincs nála konokabb vezető a világon, és amit művel az nem több pőre provokációnál. 2008-ban egy olyan rövidfilmet akart közzétenni az Iszlámról, mely a hitleri Mein Kampf-al párhuzamba állított Korán betiltását sürgette volna.

Ízléstelen üzelmei az egész holland kormányt a tönk szélére kergették az arab média szemében. Világszerte karikatúra kampány indult ellene, majd a holland külügyminiszter arra kényszerült figyelmeztetni a nagyobb holland vállalatokat, turistákat valamint katonákat, hogy komoly veszély fenyegeti biztonságukat. Amikor Wilderst a betiltott filmje által kiváltott következményekről kezdték faggatni, indulatosan csak így válaszolt: „Nem ez volt a film célja, bár tudom, hogy egyes embereket kellemetlenül érintett. És akkor mi a franc van? Az ő gondjuk, nem az enyém”.

Kiutasították, vagy „mi a franc”

Angliába idén a Lordok Házának egyik tagja hívta meg, hogy ott mutassa be legújabb Fitna című filmjét, melyben arra buzdítja a muszlimokat, hogy töröljék ki a Korán „gyűlölettel fűtött” verseit. E hét keddjén a brit kormányiroda Wilders tudomására juttatta, hogy nem kívánt személy angol területeket, mivel a jelenléte „egy valós és komoly fenyegetés az angol társadalom egyik legalapvetőbb érdekével szemben”. A figyelmeztetés ellenére - az időközben a holland jobboldali Szabadságpárt vezetőjévé vált – Wilders csütörtökön repülőre ült, ám a Heathrow-n már rendőrök várták. Az angol hatóságok nyilatkozata szerint néhány órán belül hazaküldték volna.

Wilders tegnap így panaszkodott a hogylétéről érdeklődő Reutersnek: „Elvették az útlevelemet, és nem engednek az országba lépni. Olyan most a Heathrow, mint egy fogolytábor. Rab vagyok”. Napokkal ezelőtt még ő maga nevezte az angol aggályokat „gyávának”, most viszont a saját bőrén érezheti, hogy még is van vér a pucájukban.

Szenzitív múlt

Azt még nem lehet tudni, hogy a Wilderst meghívó Lord Pearsonra milyen sors vár és, hogy vajon mi vette rá erre azután, hogy a filmet még az ENSZ-főtitkár is radikálisan iszlámellenesnek minősítette.

Hatalmas szégyen, hogy ilyen emberek melegítik Hollandia és Anglia legkényelmesebb székeit. Ha egy Németországnak nem volt büdös a pápáig űzni a holokauszttagadást, most az egykor arab földeken is tehénkedő gyarmatbirodalmaknak lenne ildomos kirekeszteni egy-két ilyen iszlamofób fenegyereket.