SZDSZ: a kormány az MSZP-nek kedvezne

"Nem a licitverseny a fontos, vagyis hogy ki tud kisebb számot hangoztatni a létszámcsökkentést illetően, hanem az, hogy van-e olyan megoldás, amely működőképes, és amely mögött egyetértést, illetve kellő támogatást lehet kialakítani" - fogalmazott a közleményben a politikus, aki szerint minderre alkalmas pártja 250 fős parlamentre vonatkozó javaslata.

Az ügyvivő szerint a választási rendszer olyan jelentős közjogi szabályozás, ahol a rögtönzések vagy az egyoldalú előterjesztések helyett érdemi egyeztetésekre van szükség. Közlése szerint az SZDSZ többféle változtatási irányra is nyitott, de olyan megoldásokat nem támogat, amelyek a "választói akarat torzításával" lényegében kétpárti parlamenti vagy önkormányzati rendszert hoznak létre.

Gulyás József szerint az önkormányzati képviselők választását szabályozó törvényeknek nem lehet a céljuk, a következményük az, hogy a településekről a független jelöltek, a civil szervezetek, illetve az 5-10 százalékos támogatottságú pártok kiszoruljanak a testületekből.

A politikus emlékeztetett: csütörtökön az alkotmányügyi bizottság ülésén Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter ismertette a miniszterelnök közjogi javaslatának a választási rendszer átalakítására vonatkozó előterjesztését. Hozzátette: a kormány javaslata mind az országgyűlési, mind az önkormányzati választások esetében megszünteti a közvetlen, egyéni választókerületi képviseletet.

Az SZDSZ-es politikus szerint ennek a parlamenti választások esetében lehetne indoka az, hogy egy alapjaiban a választói akaratot tükröző, arányos rendszert hozzunk létre, de mint fogalmazott: "sajnos nem ez történik".

A javasolt megyei mandátumkiosztási módszer, ahogy eddig is, most is kizárólag a nagy pártoknak, konkrétan a Fidesznek és az MSZP-nek kedvez.

"Hiába van elvben 5 százalékos bejutási küszöb, ha az átlagos méretű megyékben még 8-10 százalékos eredménnyel sem lehet mandátumot szerezni, míg a kisebb megyében 12-15 százalékkal sem" - fogalmazott közleményében. Hozzáfűzte: az 5 százalék feletti, de 10 százalék alatti pártok önálló megyei listáin néhány, legfeljebb csak 1-3 mandátumot kaphatnak. Az országos lista ezt lényegében kompenzálja, de csak akkor, ha kevés párt jut be a parlamentbe. Ha azonban - a 1990-ben, 1994-ben és 1998-ban tartott választásokhoz hasonlóan - 6 párt is 5 százalék felett végez, a kisebb pártok tényleges eredményüknél jóval kevesebb mandátumot szereznek.

Gulyás József szerint félrevezető az az állítás, hogy a kisebbségi kormány által javasolt, az MSZP támogatását élvező választási rendszer a kisebb pártoknak kedvez. Az önkormányzati testületek létszámát megcélzó javaslat lényegében a kétpártrendszer kialakulását erősítő elemeket beviszi az önkormányzati választási rendszerbe is.

Alapvető változtatásnak nevezte az SZDSZ ügyvivője, hogy a kormány javaslata megszűnteti a közvetlen településrészi, egyéni választókerületi képviseletet. Álláspontja szerint a tízezres lakosságszámot meghaladó településeken az új, tisztán listás választási rendszer eltüntetné a független jelölt intézményét azzal, hogy listák állításához köti a mandátumszerzést.

Ebben a rendszerben - a kiosztható mandátumok száma és módszere miatt - az 5-10 százalékos támogatottságú pártok, illetve jelölő szervezetek, közöttük a civil szervezetek, nem juthatnak mandátumhoz - fogalmazott a politikus, aki szerint ez a rendszer lényegében a két nagy párt kizárólagos terepévé teszi azt az önkormányzati testületi rendszert, ahol eddig a függetlenek és a civil szervezetek is képesek voltak mandátumot szerezni.

Ez pedig - az SZDSZ-es politikus szerint - nagyon rossz irányú változtatás, és teljességgel elfogadhatatlan az SZDSZ számára. Közlése szerint a megyei közgyűlésekben a mandátumkiosztás javasolt gyakorlata a létszámcsökkentéssel együtt hasonló helyzetet eredményez. Hozzátette: megmarad ugyan a relatíve alacsony, 4 százalékos bejutási küszöb, de valódi értelme nincs, hiszen a matematikai korlát erősebb, mint a jogi, mert a mandátumkiosztás módszere miatt az elnyert szavazatok akár 5-6 százalékával sem lehet mandátumot szerezni a közgyűlések többségében.