Hétfőn találkozott Draskovics Tibor igazságügyi miniszterrel. Milyen apropóból, ki volt kezdeményező?

Egy kölcsönösen kezdeményezett találkozóról volt szó. A kormány, illetve a miniszter úr is szeretett volna tájékozódni a polgárőrség helyzetéről, illetve nekünk is sok mondanivalónk volt. Ennek az apropója az, hogy problémás az ország közbiztonságának a helyzete, így a rendőrség mellett a polgárőrségre is szeretnének támaszkodni a minisztériumban. Kértek tőlünk egy programot arról, hogy hogyan tudunk kapcsolódni a rendőrség szolgálatához.

Erről a programról lehet hallani bővebben?

Az a lényege, hogy a polgárőrség vezetőinek is értékelni kell az ország közbiztonságával kapcsolatban kialakult ellentmondásos helyzetet. Azt javasoltuk a miniszternek, hogy a polgárőrség fokozott szolgálatot lásson el, különösen abban a hét megyében, amelyben a közbiztonsággal a legtöbb problémája van. Ez a fokozott szolgálat azt jelentené, hogy az eddigi 7 millió szolgálati óra helyett 10-12 millió szolgálati órát is lehetne teljesíteni egy évben. A veszélyeztetett térségekben duplázni szeretnénk a szolgálati időt, ami több nappali és éjszakai munkát is jelentene.

Ezen belül fontos, hogy – ott, ahol a rendőri feltételek adottak – közös szolgálat legyen a rendőrséggel. Ez eddig évente 1 millió óra volt, viszont szeretnénk emelni. Ez szakszerűséget jelent, illetve így a rendőrség is nagyobb területet tudna az ellenőrzése alá vonni.

Másik dolog, hogy szorgalmazzuk az úgynevezett posztos polgárőri szolgálatot, ami olyan településeken lehetne hatásos, ahol nagyon rossz a közbiztonság. Ez azt jelenti, hogy kis területeken, 50-100 méteres körzetekben lennének elhelyezve polgárőrök. Így szorosabb kapcsolatot tudnának fenntartani a lakossággal. Ezzel a lakosság szubjektív biztonságérzetét szeretnénk javítani.

Szóba kerültek-e olyan témák, amilyeneket Szepessy Zsolt, Monok polgármestere vetett fel a napokban? A polgármester úr sürgette többek között a polgárőrség anyagi helyzetének rendezését, vagy éppen a polgárőrök továbbképzését.

Ilyen eredményes tárgyalás nagyon régen volt már. Ennek részben az oka az, hogy 200 millió forintos támogatást kap a polgárőrség, ami azt jelenti, hogy Magyarországon majdnem minden polgárőr egyesület közel 100 ezer forintos működési támogatást kaphat. Ezen túl ígéretet kaptunk arra, hogy 150 gépkocsit juttat a tárca a polgárőrségnek.

A harmadik dolog, hogy a minisztérium uniós források felhasználásával szeretne közreműködni a polgárőrök felkészítésében, képzésében. Ebben az ügyben már meg is történtek az első konkrét lépések, az illetékes szakemberekkel felvettük a kapcsolatot, így hozzá lehet kezdeni a projektet kidolgozásához.

A polgárőrségnek három szintű képzési rendszere van. Az első egy alapképzés, amelyen akkor esik át valaki, amikor felvételt nyer, valamint ötévente van továbbképzés. Ezen kívül a polgárőr vezetőket vezetőképzéseken kell felkészíteni.

Mindezen túl a miniszter közölte, hogy egyetért a polgárőrségről szóló törvény módosításával. Rövid időn belül be kell adnunk a javaslatainkat, amit majd a tárca a parlament elé fog terjeszteni.

A tárca 200 millió forintos támogatása, valamint a 150 darab használt gépkocsi mennyire volt kompromisszumos megoldás?

Amit korábban a költségvetésből kaptunk, az szimbolikus volt. Évek óta mondjuk, hogy a polgárőrséget évente legalább egymilliárd forinttal kell támogatni. Az önkormányzatok egyre kisebb összeggel tudnak hozzájárulni a munkánkhoz, mert egyre szegényebbek. Támogatják ők is az egyesületeket, de kevesebbet tudnak adni. A gazdagabb önkormányzatok szoktak nagyobb összegeket fordítani a polgárőrségre, vagy azok, amelyek polgármestere maga is polgárőr. Meg persze azok, ahol nagyon nagy a baj a közbiztonságot illetően.

A múlt évben megcélzott egymilliárd forinthoz képest ez a körülbelül 450 millió forint, amit 2009-ben kapunk jelentős összegnek tűnik. Ebben benne van a tárca 200 milliós támogatása, 130 millió forint a cégautó-adó kifizetésére – ugyanis a polgárőrségnek is van körülbelül 800 darab gépkocsija, aminek a költségeit a kormány biztosítja. A költségvetésben van 139 millió forint támogatás. Ennek a körülbelül 470 millió forintnak a döntő része az egyesületekhez, illetve a megyei szövetségekhez kerül.

2008-ban milyen évet zárt a polgárőrség, mennyi bűnözőt és szabálysértőt juttattak rendőrkézre?

A polgárőrségen belül megtiltottuk a statisztikai adatgyűjtést azért, hogy ne következzen be semmilyen rivalizálás, vagy törvénysértés. Ennek ellenére vannak adataink, így tavaly – ahogy már beszéltünk róla – 7 millió órát voltak szolgálatban a polgárőrök. Másrészt körülbelül 10 ezer tettenérést produkáltak a polgárőrök. Ebben a rendőrrel közös tettenérés nincs benne, az lehet, hogy megduplázná a számot.
Kiemelkedő ugyanakkor az is, hogy több mint 300 esetben vettek részt polgárőrök eltűnt személyek felkutatásában, például terepkutatásban. Ebben több mint 15 ezer polgárőr vett részt. Bűncselekmény elkövetőjéről való információadás nagyjából százezres nagyságrendben fordult elő.

Manapság folyik egy vita a statisztikákról. Többen mondják, hogy csökken a bűncselekmények száma, mások viszont az egyre romló biztonságérzetre hivatkoznak. Mit tapasztal egy polgárőr?

Erre azt szoktam mondani, hogy biztonsági válság nincs az országban, de van egy biztonsági válsághangulat van. Ennek sok oka van, így az egyik az, hogy nagyon sok az olyan kisebb súlyú jogsértés, amely nem jut a hatóságok tudomására. Sima lopásokra gondolok: kerti, mezei, erdei lopásokra. Ezek bosszantják, irritálják a lakosságot. Emellett van egy 20 ezer forintos értékhatár is (20 ezer forint alatti lopás nem bűncselekmény, csupán szabálysértés – a szerk.).

A veszprémi eset is olyan volt, mintha a családtagunkat vesztettük volna el – ezt média még közelebb is vitte az emberekhez. Vannak félelemkeltő bűncselekmények, ami mellé még az is érződik, hogy a rendőrség létszámhiánnyal küzd. Ebből könnyen levonható az a következtetés, hogy baj van a közbiztonsággal, holott ezek nincsenek benne a bűnügyi statisztikákban.