A 18 százalékos személyi jövedelemadó felső határát pedig már 2009-ben évi 5 millió forintra emelné a szövetség a jelenlegi 4 százalékos különadó megszüntetése mellett - ismertette a Reformszövetség adó és járulékprogramját Oszkó Péter, a munkacsoport vezetője szombaton a Magyar Tudományos Akadémián.

Az átlagbérre vetítve a magyar adóék (a bérköltség százalékában kifejezett összes elvonás mértéke) jelenleg 54 százalék, a cseh és lengyel 42-43 százalékkal, illetve a szlovák 38 százalékkal szemben, s ez egyúttal jól mutatja Magyarország alapvető versenyképességi hátrányát - vázolta fel a mostani helyzetet Oszkó Péter. A munkáltatói járulékcsökkentés ellentételeként a program 2010-től ajánlja a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) emelését a jelenlegi 1.950 forintról 5.000 forintra, a 20 százalékos általános forgalmi adót pedig átmeneti jelleggel 24 százalékra növelné - mondta a Deloitte elnök-vezérigazgatója.

A vállalkozások a különadójának megszüntetését 2010-től javasolja a Reformszövetség, ám ezzel egyidejűleg a tárasági adó 2 százalékponttal 18 százalékra emelkedne. A kisvállalkozói (kkv) szektorra kivetett nyereségadó azonban 10 százalékos maradna a Reformszövetség ajánlása szerint - mondta az adószakértő. A helyi iparűzési adó megszüntetése csak az önkormányzati rendszer átalakítása után képzelhető el - tette hozzá Oszkó Péter.

A Reformszövetség adókoncepciója lényegében az egykulcsos adó felé veszi az irányt, hiszen ha a 18 százalékos adókulcs sávhatárát jövőre évi 5 millió forintra (majd 2011-től évi 15 millióra) emelik, akkor jövőre már az adózók 95 százaléka kerül bele az alsó sávba. Ez azt is jelenti, hogy a rendszer alkalmassá válik a munkakínálat növelésére, az adókikerülés visszaszorítására, és az adórendszer egyszerűsítésére.

Az átalakított szja terhelést már 2009-ben kiegészítheti az értékalapú ingatlanadó, amely a 30 milliónál értékesebb lakóingatlanokat terhelné, az értékhatár alatti ingatlanoknál maradna az ingatlanadózás jelenlegi gyakorlata.

A javaslat hátterében az áll, hogy olyan háztartásoknál, ahol a meglévő ingatlanvagyon szerzése és fenntartása azzal arányos jövedelemből történik, a jövedelemadó csökkenése nagyobb megtakarítást jelent, mint a vagyonadó, tehát a háztartás jövedelmi pozíciója javul. Abban az esetben, ha az ingatlanvagyon felhalmozását nem kíséri jövedelmek arányos adózása, a vagyonadóval válik valóra az arányos közteherviselés.