Varga Mihály a Parlament felsőházi termében tartott megemlékezésen, 56-os szervezetek képviselői előtt felidézte az Európai Parlament 2004-es határozatát, amely szerint a totalitárius kommunista rendszerek hatalomba való visszatérésének veszélye nem múlt el, és ez az eszmerendszer továbbra is fenyegeti a világbékét.

"Ha hazánkra gondolunk, mindennapi élményük, a legvidámabb barakk nem tűnt el nyomtalanul: a mások kárára történő ügyeskedésben, a közvagyon széthordásában, a féktelen eladósodásban, a társadalmi igazságtalanságokban tovább él. A demokrácia alapjait kikezdi az általános bizalmatlanság légköre és a nemzet lelkierején múlik, hogyan áll ellen az önpusztító folyamatnak" - tette hozzá.

A Fidesz alelnöke szerint a rendszerváltozás után nem szakadtak át rögtön a gátak, amelyek utat engedhettek volna a múlt igazságainak és bűneinek feltárásához. "Lassan, keservesen kellett megküzdeni minden igazságmorzsáért" - fogalmazott.

Felidézte, hogy a diktatúra bukása után 10 évvel az Orbán-kormány előterjesztése alapján lett február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Varga Mihály szerint ez a nap az igazság kimondásának ünnepe, nem pedig a sebek önkínzó felszakításának napja. Ma érezzük, hogy arca, alapja, tartása van nemzet lelkiismeretének; emlékezzünk az áldozatokra, nyerjünk csatát a felejtés, a belenyugvás ellen - mondta.

Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő azt hangsúlyozta: meg kell teremteni Magyarországon azt a helyzetet, hogy ne kérdőjelezhesse meg senki mindazt, amit a múltban a kommunizmus áldozataival szemben elkövettek.

Szerinte ugyanis ma Magyarországon vannak olyan politikusok a parlamentben, akik megkérdőjelezik 1956 jelentőségét és külföldön rossz hírét terjesztik a forradalomnak. "Gondoljunk csak bele mi járna annak, aki a nácizmus bűneit kezdené el valamilyen formában mentegetni" - figyelmeztetett.

Mint mondta, ebből látszik, hogy nem egységes ez a mérce, márpedig az áldozatok nem lehetnek különbözőek, az "emberi méltóság az egy", akkor is ha bármilyen kommunista vagy fasiszta diktatúra lép fel ellene.

Utalt arra, hogy az Európai Parlamentben kezdeményezték, hogy uniós szinten is jöjjön létre a kommunizmus áldozatainak emléknapja és legyen emlékmű is. Szerinte az MSZP-s EP-képviselő Hegyi Gyula a "fő harcosa" annak, hogy nem lehet egy szintre hozni az áldozatokat, és maradjon meg a kettős mérce.

Ékes Ilona, fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a fasiszta német megszállás alól felszabadító, s egyben a kommunista orosz megszállást hozó szovjet katonák mintegy 200 ezer nőt erőszakoltak meg Magyarországon. Hangsúlyozta: az áldozatok és a leszármazottak érzékenységét, és mindenki női méltóságát sérti, hogy a mai napig áll a szovjet megszállást hirdető emlékmű a Szabadság téren.

Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke az MTI-nek azt mondta: az a lényeg, hogy megtisztítsuk szívünket a gyűlölettől, és ébresszük fel magunkban a nemes haragot mindennel szemben, ami a kommunizmus öröksége a mai világban.
A megemlékezésen levetítették az 56-os halálraítélt Wittner Máriáról szóló portréfilmet. Varga Mihály úgy vélte: Wittner Mária jelenléte a Fidesz-frakcióban minden képviselőt arra kötelez, hogy hitük szerint cselekedjenek, és határozottan kiálljanak az igazukért, a bennük bízó emberekért, az ország hosszú távú érdekeiért.

A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapját Kovács Béla kisgazda politikus elhurcolásának évfordulóján tartják: a Független Kisgazdapárt főtitkárát, parlamenti képviselőjét a megszálló szovjet katonai hatóságok 1947. február 25-én szovjetellenes kémkedés és ellenkormány alakításának hamis vádjával letartóztatták, majd 25 évi, a Szovjetunióban letöltendő kényszermunkára ítélték. Kovács Béla 1955 novemberében került vissza Magyarországra és 1956 áprilisában szabadult.