Igaz, a hajléktalanság szempontjából nem télről, hanem krízisidőszakról van szó, amely októbertől április közepéig tart, s bár ennek még közel sincs vége, a legnehezebb részén talán már túl vannak. Ennek ellenére a tartósan fagyos hetek alatt országos szinten mostanáig nyolc halálesetet regisztráltak.

A Budapesti Módszertani Szociális Központ legfrissebb felmérései alapján legfeljebb 1400 ember tölti az éjszakáit a fővárosban látható helyeken, köztereken, aluljárókban; de a valós szám ennél jóval több, mert lehetetlen megbecsülni hányan alszanak úgynevezett nem látható helyeken. Az elmúlt években a hajléktalanok száma lassan ugyan, de növekedett; a nemek arányát tekintve pedig még mindig jóval több a férfi, mint a nő.

Nyár elején nagy hajléktalan bumm jöhet

Gál Gellért Ákos, a Magyar Vöröskereszt Madridi úti Reintegrációs Központjának intézményvezetője szerint nem is annyira a hajléktalanok száma, inkább az összetételük alakul dinamikusabban. Évről évre változik ugyanis, hogy miért kerülnek az utcákra az emberek. Sokan a lakásmaffia áldozatai, mások munkanélküliség miatt, megint mások állami gondozásból kikerülve válnak hajléktalanná. Gál hozzátette: "nyár elejére várnak egy nagyobb robbanást, amikor jelentősen emelkedni fog a számuk", feltehetően a hitelválság következményeként.

A leghatékonyabb segítséget továbbra is a non-profit jelleggel működő egyházi vagy civil szervezetek nyújtják, menedékekkel, ételosztással, különféle tárgyi adományokkal. A legtöbb hajléktalanokat segítő szervezet indít különféle integrációs programokat, amelyek segítségével a fedél nélküliek munkához, idővel pedig lakáshoz juthatnak. A Magyar Vöröskereszt sokrétű programja ezek mellett foglalkozik művészetterápiával, önismereti tréninggel, a szenvedélybetegek gyógyításával is.

Kell az ingyenkonyha

Általános tévhit, hogy az átmeneti segítséget, a nappali és éjjeli menedékeket, melegedőket, ingyenkonyhákat kevesen veszik igénybe, mert tartanak az esetleges verekedésektől, lopásoktól. A Vöröskereszt menedékhelyei átlagosan 80%-os kihasználtsággal működnek, a hosszabbtávú támogatást adó intézményeket pedig még többen keresik fel.

Hiába a segítő szándék, ha a társadalom továbbra is elutasítóan reagál. Persze senki sem szereti az aluljáróban fetrengő részegeket, csak azt ismerik fel kevesen, hogy ha nincs segítség, akkor nem is tűnnek el. Az állami támogatás évről évre csökken, ezért a szervezetek szívesen vesznek mindenféle jellegű adományt, legyen szó tartós élelmiszerről, ruházati cikkekről, egyéb természetbeni adományokról, és persze pénzről.

Biztos Munka a vágya mindenkinek

Gál elmondása szerint a lakhatási támogatásra van a legnagyobb szükség, ezzel a lehetőséggel gyakorlatilag mindenki él, de népszerű a nem rég indított Biztos Munka program is. Tartós visszaintegrálódásra, újrakezdésre kevés példa van, "ha kiteszünk egy hajléktalant albérletbe, meg adunk neki munkahelyet, azzal még nincs vége" – mondja Gál. Ennél tovább viszont nehéz követni az életüket. Körülbelül 20%-uk jut el arra a szintre, hogy el tudja tartani magát egy ideig, de véglegesen letelepedni csak kivételes esetben sikerül.