"Épített sejttel" az egészségért

A riboszóma olyan fehérjék előállításáért felelős, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak az összes létforma életében. Az üzenetvivő riboszóma a DNS genetikai instrukcióit juttatja el a sejtek riboszómáihoz, amelyek ennek alapján a kívánt proteint állítják elő. Minden élő szervezet a baktériumoktól az emberig alkalmazza a riboszómákat, s ezek megdöbbentő hasonlatosságot mutatnak.

Ez nem mesterséges élet, de egy fontos lépés ebben az irányban - hangsúlyozta vasárnap George Church, a Harvardi Orvosi Egyetem genetika-professzora, aki irányította a kutatást. Ha mesterséges életformát, vagy valami hasonlót akarunk létrehozni, szükségünk van erre a biológiai "gyártósorra" - emelte ki.

E kutatásoknak fontos ipari hasznosítása lehet a gyógyszergyártásban, vagy olyan proteinek előállításában, amelyek nem fordulnak elő a természetben.

A kutatók nem akarnak élő szervezetet létrehozni a kémcsőben, hanem meghatározott tulajdonságú proteinek laboratóriumi előállítására törekednek. - A proteinszintézisbe akarunk belevágni - magyarázta a tudós, hozzátéve, hogy teljesen új sejteket akarnak létrehozni, olyanokat, amelyek a tükörképei a reprodukciós (másoló) rendszernek.

Magyarázata szerint a bonyolultabb molekulák, így a szerves molekulák jelentős része elforgatja a polarizált fény rezgési síkját. Van olyan molekula, amely az óra járásával egyező irányban forgatja el (jobbra forgató), és van, amelyik ezzel ellentétesen (balra forgató). A két változat molekulái egymás tükörképei.

A polarizáció megváltoztatásával megváltoztatható a gyógyszereknek a szervezetben kifejtett hatása is. Például a hányingerellenes készítmény, a thalidomid jónéhány fejlődési rendellenességet okozott. A készítménynek van "jobbkezes" és "balkezes"változata, de csupán az utóbbi okoz veleszületett anomáliákat. A forgalomba került gyógyszer viszont mindkét variánsát tartalmazta.

George Church szerint lehetséges más fehérjék laboratóriumi előállítása élő sejtek részvétele nélkül. E módszerrel olyan gyógyszereket is nyerhetnek, amelyeknek hagyományos előállítása, molekulánként való felépítése igen bonyolult.

Mint a genetikus kifejtette, a vírusok a legtöbb definíció szerint nem számítanak élő szervezetnek, s a mesterséges, de igazi élet legegyszerűbb formájának létrehozása a számítások szerint 151 gént igényelne. "A 151 gén elegendő lehetne a DNS lemásolásához, ribonukleinsav (RNS) termeléséhez, riboszómák előállításához, valamint egy nagyon primitív sejtmembrán létrehozásához" - magyarázta.