A tiltást, jelenlegi formájában még a Bush kormányzat szövegezte meg, mely értelmében 2001. augusztus 9-e óta semmilyen olyan kutatást nem lehetséges kormánypénzekkel támogatni, aminek köze lenne az embrionális őssejt kutatáshoz. Az elemzők szerint Obama döntése könnyen vezethet odáig, hogy a Kongresszus jóváhagyja a mesterséges embrióképzés közpénzekből való finanszírozását is – mely eddig szintén a szigorú szabályozás részét képezte.

Nem új keletű problémáról van szó. A szabályozás még az 1996-ban hozott Dickey-Wicker alkotmánymódosítás néven vált ismerté, melyet a Kongresszus eddig évről-évre felfrissített. Bár a mesterséges embriólétrehozás Obama előtt is a magánklinikák rutinjának számított, a módosítás értelmében egyetlen központi labornak vagy kutatónak sem képezhette a gyakorlatát, már Bush előtt sem.

A ’tudomány hangja’

Számos tudós szerint az őssejt kutatás olyan tudományos áttörésekhez vezethet, melyekre eddig nem volt példa az emberiség történetében, ám több vallási és emberjogi csoport hevesen ellenzi az erre irányuló kísérleteket. Washingtoni tudósítók szerint, Obama mostani bejelentése már annak a kampányígéretnek a része, hogy az új elnök megpróbálja majd a tudományt az aktuálpolitikától függetleníteni.

A ’tudomány hangja’ az Obama kormányzat az irányú törekvése, hogy tudományos kérdésekben egyedül az abban kompetenseknek ad hangot és zöld utat enged az olyan sikerrel kecsegetető kezdeményezéseknek, melyek eddig a hatályos politika vagy a pénzhiány miatt nem valósulhattak meg. A bejelentés azért is nagyon időszerű, mert így Obama lehetőséget ad az egészségügynek, hogy még azelőtt állítsa fel kutatási és fejlesztési tervezetét, mielőtt a kormány kifutna az „ösztönzés” céljából elkülönített anyagi forrásokból.

Obama tanácsadói testületének egyik tagja a Nobel-díjas Dr. Harold Varmus is, aki azt nyilatkozta, hogy az elnök 120 napot ad a nemzeti egészségügyi intézményeknek, hogy dolgozzák ki az ígért kormánytámogatás felhasználási programkeretét: „Kormányrészről nem lesz semmiféle explicit elvárás a felmutatandó irányelvvel kapcsolatban” – hangsúlyozta azt a szabadkezűséget, amit Obama a tudományos intézményeknek előlegezett meg.



A vitatott kutatások

„Hallelúja!” – lehetne egy szóban tömöríteni az amerikai tudományos körök lelkesedését, ami a friss bejelentést kísérte. Dr. Robert Lanza, a Massachusetts állambeli Advanced Cell Technology tudományos főtisztje egyenesen úgy fogalmazott, hogy az elnöki nyilatkozat egy hússzú és elnyomó fejezet végét jelenti a tudomány történetében: „ez maga az őssejtek egyenjogúsításának a kiáltványa volt” – jellemezte a reggel történteket.

A Lanza-hoz hasonlók meggyőződése szerint, az őssejt kutatás az út az olyan betegségek hatékony gyógyítása felé, mint a Parkinson-kór, a cukorbetegség, a szívbaj vagy éppen a rák. Az elnök szavainak vízhangja még el sem csengett a Fehér Ház falai között, amikor az ellentábor már arra figyelmeztetett, hogy a kiáltvánnyal a kormány egy olyan morális határt lépett át, melyre Amerika történetében eddig még nem volt példa. Obama határozott igent mondott, az embrionális szintű emberi életek tervszerű és ipari méretű pusztítására.

„Erősen támogatom az őssejt kutatások szélesítését” – írta Obama még 2008-ban, egy eléterjesztett tanulmányra válaszul, melyet egy tudományos lobbycsoport állított össze. „Azt hiszem, a Bush adminisztráció témával kapcsolatos korlátozása bilincset vert tudósaink kezére, és korlátoz bennünket a más nemzetekkel való tudományos versengésben” – fojtatta a egykori demokrata jelölt.

Aggasztó tendenciák

Tény és való, hogy tudomány és politika az egy és ugyanazon társadalom két különböző alrendszere. Az is nyilvánvaló, hogy rengetek feszültség és ellenmondás származhat abból, ha a kettőt egy kalap alá vesszük, lévén hogy értékrendjük és nyelvezetük különböző. Az olyan országok, mint Nagy-Britannia, Belgium, Svédország, Kanada vagy Új-Zéland, Obamához hasonlóan bátorítja az őssejt kutatásokat, míg Litvánia, Ausztria és Lengyelország a Bush-i hitvallás mögé tömörül.

Bush-t sokan és sokféleképpen vádolták fundamentalizmussal a kül- és a belpolitikáját illetően is, ám az őssejtekkel kapcsolatos állásfoglalása talán abból a félelemből fakadt, hogy a tudományos szinten nem létezik és nem szabad léteznie morális/etikai dimenziónak, ezért azt a közösség gyámsága alá kell vonni. A tudomány rideg objektivitása sok millió ártatlan ember életébe került a huszadikszázadban.