Szűcs Erika, a könyörületes

A szociális és munkaügyi miniszter elmondta, hogy az elmúlt 20 évben számtalan intézkedés, évente több tíz milliárd forint szolgálta a leszakadó rétegek felzárkóztatását, ám ezen erőfeszítéseknek mégis elmaradt az átütő hatása. Ennek többféle oka van, közöttük szerepel a romák esetében, hogy a rendszerváltás nyomán a cigányság valósággal kiszakadt a társadalom egészéből. A számukra munkát jelentő bányászat, kohászat, a mezőgazdasági szövetkezetek megszűnésével tömegesen egzisztencia nélkül maradtak, a versenygazdaság elfordult tőlük. A magukra maradottságra jellemző például, hogy banki kölcsönökre sem számíthatnak, ezért gyakran az uzsorások kiszolgáltatottjaivá válnak - tette hozzá a miniszter.

A tarthatatlan helyzeten a változtatás, az anyagi ráfordításon túl, a többségi társadalom részéről türelemmel, a romák felöl belátással érhető el. Így lehet mérsékelni a napjainkban tapasztalható, a romák és a többségi társadalom között feszülő társadalmi frusztrációt is - mondta Szűcs Erika.

Az eredmények között említette a középiskolás cigány gyerekek felzárkóztatására, ösztöndíjaik kifizetésére tavaly fordított 500 millió forintot, amelyből 13 ezer fiatal részesült. Ugyancsak sikeres a "Lépj egyet előre" program, ennek jóvoltából 23 ezer felnőtt, közöttük sok roma vett részt a munkaerőpiacra-jutáshoz esélyt teremtő képzésben.

A feladatok között a miniszter az Út a munkához program megvalósítását nevezte meg. Ebben - álláspontja szerint - az önkormányzatoknak is szerepet kell vállalniuk, hogy a működtetésükben lévő óvodákban például dadusi, az iskolákban pedellusi állást biztosítsanak romáknak és az idősgondozásba is bevonják őket. Ez ugyanis, a munkaalkalom megteremtésén túl, az integrálódást, egymás kultúrájának jobb megismerését, ezáltal a közeledést is elősegítheti - fejtette ki a miniszter.