A szónok szerint a magyarságnak harmadikutas választ kell adnia a krízisre, mégpedig egyetlen megmaradt kincsünkkel, a magyar földdel: ki kell azt osztani a megművelni hajlandó, több gyermeket vállaló fiatal családok között, eközben pedig "a túlságosan nagy birtokokat meg kell szüntetni", függetlenül attól, jelenleg ki a tulajdonosuk.

Csurka ennek érdekében minden keresztény magyart összefogásra szólított fel a pár ezres, nemzeti színű, árpádsávos és MIÉP-lobogós hallgatósága előtt. Mint mondta, a magyarság "minden életlehetőségétől meg van fosztva saját életterében", miközben az ország végletesen eladósodott: amikor Antall József 1990-ben átvette a kormányzást, 22 milliárd dollárral tartozott az ország, szemben a mostani 91 milliárddal, és ma "Budapest nem magyar, inkább zsidó város".

Elfogadhatatlannak nevezte az egyebek mellett a holokauszt tagadásának szankcionálhatóvá tételét, és többször is "szájkosár-törvényként" említette az elképzelést.

"Ezúttal jól kellene már választanunk" - szabott feladatot Sütő Gábor, a MIÉP európai parlamenti listájának vezetője, aki szerint most önjelöltek helyett olyan emberekre kellene voksolni, akik már bizonyították, hogy "népünket, országunkat képviselik".