Az Oxfordi Egyetem kutatói 57 olyan Európában és Észak-Amerikában folytatott vizsgálat eredményeit elemezték, amelyek csaknem egymillió ember sorsát követték nyomon 10-15 éven át. Ez alatt az idő alatt a vizsgálat alanyainak egytizede - százezer ember hunyt el.

A vizsgálat a testtömeg-indexet (BMI) vette alapul, amelyet a testsúlyt a méterben mért magasság négyzetével osztva számítanak ki. Túlsúlyosnak azok számítanak, akik BMI-je 25 és 29 között van, a 30 fölötti testtömeg-index pedig elhízást jelez.

A kutatók arra jöttek, rá, hogy a halálozási ráta azok között volt a legalacsonyabb, akinek a testtömeg-indexe 23-24, vagyis a normális érték felső határánál mozgott.

A mérsékelten elhízottak, akiknek a testtömeg-indexe 30 és 35 között volt, 3 évvel kevesebbre számíthattak, mint a normális testsúlyú egyének. A 40 fölötti BMI viszont már egy évtizeddel rövidebb életet jelent, vagyis az elhízás ugyanolyan rizikófaktort jelent, mint az egész életen át tartó megrögzött dohányzás.

"A mérsékelten elhízott emberek esetében a normális testsúlyú egyénekkel szemben 50 százalékkal magasabb a valószínűsége az időelőtti elhalálozásnak" - hangsúlyozta a vizsgálatot irányító Gary Whitlock, az Oxfordi Egyetem epidemiológusa.

Ismertetése szerint az elhízott embereknél kétharmaddal nagyobb a valószínűsége, hogy szívinfarktusban, vagy stroke-ban hunynak el. Négyszer magasabb a rizikója, hogy diabéteszben, veseelégtelenségben, vagy májbetegségben halnak meg, s egyhatoddal nagyobb a valószínűsége, hogy rosszindulatú daganat miatt távoznak az élők sorából.
"Ez a kutatás bebizonyította, hogy milyen súlyos következményekkel jár a túlsúlyosság.

A testtömeg-indexnek csupán kisfokú emelkedése is megnöveli a szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek kockázatát" - emelte ki Arne Astrup, a Koppenhágai Egyetem táplálkozástani professzora, aki nem volt részese a vizsgálatnak.