"Tollpihés" dinoszaurusz Kínából

A tudósok korábban azt tételezték fel, hogy a tollazat, s az úgynevezett "dinópihe" a theropodáknál ("szörnylábúaknál"), a hüllőmedencéjű dinoszauruszoknál fejlődött ki. Ezeket a két lábon járó, húsevő dinoszauruszokat, amelyek a triász kor karni időszakában jelentek meg mintegy 220 millió évvel ezelőtt, tartják a madarak ősének.

A kínai lény csupán távoli rokona a theropodáknak, s a testét borító pihe üreges szálait akár kezdetleges tollazatnak is lehet tekinteni - vélik a Kínai Tudományos Akadémia és a Kínai Földtani Tudományok Akadémiájának tudósai, akik a leletről a Nature legújabb számában számolnak be.

A dinoszauruszok a törzsfejlődés során nagyon korán, több mint 235 millió évvel ezelőtt két ágra szakadtak. A theropodák az egyik ághoz tartoztak, míg a kínai tollpihés lény a másik ág primitív tagja volt. Előfordulhat, hogy mindkét ághoz tartozó dinoszauruszok közös ősüktől, az első dinoszaurusztól kezdetleges tollazatot örököltek a szétválás előtt vagy annak idején. Más kutatók viszont nem értenek egyet ezzel az érveléssel.
Eddig még nem sikerült az első dinoszaurusz maradványait fellelni, a legkorábbi ismert tollazat korát 150 millió évesre becsülik.

Ami a kínai "tollpihés" dinoszauruszt illeti, valamikor a 144 millió és 69 millió év közötti időszakban élt. Két lábon járt, s hosszú farokkal rendelkezett. A kínai kutatók által felfedezett lény nem volt egy kifejlett példány, hossza mindössze 71 centiméter volt, s agyarszerű fogaiból kiindulva nem világos, hogy mivel is táplálkozhatott.

A "tollpihés" dinoszaurusz latin neve Tianylong confuciusi. Nevét egyrészt a Santung Tien-jü (Shandong Tianyu) Múzeumról - ahol megkövesedett maradványait őrzik -, másrészt Konfuciusz (Kr. e. 551 - Kr. e. 479) kínai bölcs tiszteletére kapta.

A Tianylong fosszíliáira egy kőlap felszínén bukkantak, s az évmilliók során a testét egykor borító "tollpihéből" csupán három "pamacs" maradt fenn. Ezek révén derült ki, hogy testét 3,8 centiméteres szőrszálak borították, míg a farkát 5 centiméteresek.

A tanulmány szerzői amellett érvelnek, hogy már a legkorábbi dinoszauruszok is rendelkezhettek primitív tollazattal, amelyet az evolúció során némely fajok elvesztettek.
Lawrence Witmer, az Ohiói Egyetem professzora szerint, aki a tanulmány recenzióját írta, nem világos, hogy a Tianylong confuciusi testét borító pihe része-e a tollazat evolúciójának.

"Az egyetlen, ami biztos, hogy az aprócska Tianylong confuciusi tovább bonyolította a "tollfejlődés" eddig sem egyszerű képét" - emelte ki Lawrence Witmer.

Mark Norell, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum neves dinoszaurusz-szakértője szerint viszont már az első dinoszauruszok primitív tollazattal rendelkeztek. Meggyőződése szerint a legtöbb dinoszaurusz testét valamiféle tollszerűség borította, ám ezek megsemmisültek az évmilliók során.

Luis Chiappe, a Los Angeles-i Természettudományi Múzeum dinoszaurusz-részlegének igazgatója, aki tanulmányt írt a tollazat eredetéről, kétségbe vonja, hogy a therapodákon és madarakon kívül bármilyen lény valaha is rendelkezett volna ilyesmivel.
Véleménye szerint a Tianylong confuciusi testét borító pihét már csak kinézete miatt sem lehet tollazatnak tekinteni.