Szili sima menetet akar

Az Országgyűlés elnöke közölte, felhatalmazást kapott arra a házbizottságtól, hogy ennek részleteiről javaslatot tegyen a frakcióknak a következő házbizottsági ülésen.
Példaként említette a vita szerkezetét, annak menetét, a miniszterelnök-jelölt felszólalásának lehetőségét, és a már benyújtott kérdések, azonnali kérdések, interpellációk sorsát.

Az MTI úgy tudja, ha a megérkezik a parlamenthez a bizalmatlansági indítvány, akkor rendkívüli házbizottsági ülést is összehívhatnak ez ügyben az április 6-i héten.
Hozzátette: ha a házbizottság például úgy dönt, hogy időkeretben tárgyalja a konstruktív bizalmatlansági indítványt, akkor a házszabály szerint ezt minimum tízórás időkeretben kell lefolytatni. Nincs szabály viszont arra, hogy ezen belül kik szólalhatnak fel, milyen sorrendben, és mennyi ideig beszélhetnek, így erre is javaslatot tesz majd - közölte.

Szili Katalin hangsúlyozta: azt szeretné, ha a konstruktív bizalmatlansági indítvány tárgyalásának menetére vonatkozó szabályokat konszenzussal fogadnák el a frakciók.
Konstruktív bizalmatlansági indítvány ugyan még nem került az Országgyűlés elé, de kormányzati cikluson belüli miniszterelnök-cserére már volt példa, így az akkor történteket valószínűleg figyelembe veszik a mostani helyzetben is.

Ilyen döntés volt például, hogy a Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc közti kormányfőváltásnál az új miniszterelnök, illetve az átalakított kormány eskütételének napján nem volt interpellációs időszak. A kérdéseket, azonnali kérdéseket és interpellációkat az eddigi tapasztalatok szerint nem szokták ugyan visszavonni a kormányzati cikluson belüli miniszterelnökváltásnál vagy minisztercserénél - hiszen azok nem a személynek, hanem az általa betöltött pozíciónak szólnak- , de hagynak időt az átállásra.

Az alkotmány szerint konstruktív bizalmatlansági indítványt a képviselők legalább egyötöde nyújthat be írásban a miniszterelnökkel szemben. A 77 aláírónak az indítványban meg kell neveznie az új kormányfőt. Az indítvány formája határozati javaslat.
A házszabály előírja, hogy a javaslatról a benyújtást követő 3. nap után, de legkésőbb 8 napon belül szavaznia kell a parlamentnek.

A konstruktív bizalmatlansági indítvány elfogadásával az új miniszterelnököt azonnal megválasztja a parlament, s az új kormányfő esküt is tesz.

Ezzel együtt megszűnik a kormány megbízatása. Az alkotmány szerint az új kormány megalakulásáig a régi kabinet hivatalban marad, a miniszterek gyakorolják hatáskörüket, de nemzetközi szerződést nem köthetnek, rendeletet pedig csak halaszthatatlan esetben alkothatnak. Az államtitkárok, a szakállamtitkárok, a politikai tanácsadók és a főtanácsadók megbízatása az új kormány megalakulásáig tart.

A konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal megválasztott új miniszterelnök a szavazás után kezdeményezi az Országgyűlés elnökénél a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatását, majd a köztársasági elnöknél a tárcavezetők és az államtitkárok kinevezését. A kinevezés után a kormány megalakul, tagjai leteszik a parlamenti esküt. Az új szakállamtitkárokat a miniszterelnök nevezi ki a miniszterek javaslatára.