Csalódott a politikában a magyar választó

A Szonda Ipsos még a kormányfő lemondása előtt, március 17-25. között készítette az adatfelvételt 1.500 felnőtt megkérdezésével.

A cég arra mutatott rá, hogy a szkeptikusok tábora lényegében ugyanakkora, mint a két legnagyobb támogatottságot élvező párté együttesen, s ez eddig elég ritkán fordult elő. Az adatok szerint a politikailag bizonytalan, passzív csoportot az MSZP-től mostanában ellépők bővítették ilyen jelentős méretűre.

A rendszerint magas aktivitást mutató értelmiségiek, fővárosiak körében 43, illetve 47 százalék nem talál magának pártot. A pártokat elkerülők 94 százaléka szerint Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok, a kormányzat tevékenységét - egy százfokú skálán - mindössze 14 pontra, az ellenzékét 25 pontra értékelik.

A megkérdezettek háromnegyedét a politika egyáltalán nem érdekli, a többieket is legfeljebb közepes mértékben köti le.

A szavazásra jogosultak 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy minden bizonnyal elmenne szavazni egy most rendezendő parlamenti választáson. Az európai parlamenti választás még ennél is kevesebb embert hoz lázba; csupán 32 százalék jelezte részvételi szándékát. A szocialisták szimpatizánsai évek óta mérsékeltebb érdeklődést mutatnak a választások iránt, mint a fideszesek, de most különösen nagy a lemaradásuk.
A korábbiakban körülbelül hat tizedük, most 53 százalékuk érez magában erős késztetést, hogy elmenjen voksolni. A Fidesz-tábor sokkal inkább felfűtött: 67 százalékuk részt venne egy parlamenti szavazáson.

Arra a kérdésre, hogy ha most lennének az országgyűlési választások, melyik pártra szavaznának, a megkérdezettek 30 százaléka a Fideszt, 15 százaléka az MSZP-t választotta. Az MDF-re és a Jobbikra a válaszadók két-két százaléka, az SZDSZ-re és a MIÉP-re pedig egy-egy százaléka voksolna. A bizonytalanok vagy a szavazástól távol maradók az összes megkérdezett csoport 46 százalékát teszik ki.