Dobos Ágnes elmondta, hogy a négyhektáros park az ország első őskori szabadtéri múzeuma, ahol a bronz és vaskorból származó, valaha itt élt ismeretlen népek lakóhelyeinek rekonstruált változatát lehet megtekinteni, vesszőfonatból készült házfalakkal, kemencékkel. Az idén is több ezer látogatóra számítanak annál a 2700 éves eredeti halomsírnál, amely belül is körbejárható, és ahol különleges fényeffektusok teszik látványosabbá az "időutazást".

Ilyen sírba temetkeztek a letűnt korok emberei, akiket később a kelták, a rómaiak, az avarok, a hunok, majd a honfoglaló magyarok követtek - tette hozzá. Az újdonságok közé tartozik, hogy a park személyzete egy-egy régi korra jellemző ruhában fogadja a látogatókat. Lesz közöttük például kelta druida pap szőrmegalléros öltözékben, festett arccal, ahogy az a régészek dokumentumai szerint az időszámítás előtti második században lehetett. Néhány száz év elmúltával a keltákhoz tartozó eraviskus törzs tagjai "nézték ki" e Duna-parti területet a letelepedéshez, őrájuk pedig a terjeszkedő római birodalom katonái bukkantak itt.

Több relikvia is előkerült ezekből az időkből, például az ellenség nyilaitól óvó páncél, vagy a rövid, római kard, amely a közelharc kegyetlen fegyvere volt egykoron - idézte fel a sajtóreferens. A park kulturális programjai április 24-én egy családi nappal veszik kezdetüket. Ekkor ügyességi versenyeket, ismeretterjesztő előadásokat szerveznek, és megismerkedhetnek a vendégek az ősi szövés, fonás, ruhakészítés gyakorlati fogásaival.

A látogatók megkóstolhatják a kelta ragut is, azt a durumbúzából, birkahúsból készült ételt, amely annak idején az itt élők fő eledele volt - említette érdekességként Dobos Ágnes.