Hitelesség

Bajnai Gordon úgy lépett elő a miniszterségből miniszterelnök-jelöltként, hogy deklaráltan a válságkezelésre akar koncentrálni. Ezzel szemben áll a Hajdú-Bét tönkremenetelével kapcsolatos hírek, valamint az egyik ellenzéki napilapban megjelent interjú egy hajdú-bétes károsulttal, aki szerint Bajnai annak idején saját bevallása szerint sem értett ahhoz, amit csinált.

Kérdés, hogy a miniszterelnök-jelölt mit akar ezzel a helyzettel kezdeni, illetve politikusként akar-e az ilyenekre reagálni, vagy csupán a válságkezelésre összpontosít, s hagyja a füle mellett elmenni a vádakat. Ha belebonyolódik pártpolitikai csatározásokba, valószínűleg sokkal gyorsabban el fogja magát használni, mint Gyurcsány Ferenc, aki színrelépésével végbe ment egy baloldali katarzis, miszerint „nekünk is van egy Orbánunk!”. Azóta a „szocialista Orbán” megbukott, a helyette érkező Bajnai mögé pedig nincs, aki szívvel-lélekkel beálljon. Az MSZP mögül nem csak a biztos, de a potenciális szavazók egy része is kifarolt. Jelentős társadalmi támogatottság hiányában nehezebb egy amúgy is népszerűtlen politikát véghezvinni.

Az előrehozott választások elhalasztása esély arra, hogy a kormánypártok összeszedjék magukat, viszont esély lehet arra is, hogy az MSZP-ből 20 helyett 10 százalékos párt lesz.

Nincs új a nap alatt

A nyilvánosságra került három oldalas politikai nyilatkozat szerint a szociális válságelkerülése végett el kell vonni jövőre nagyságrendileg 600 milliárd forintot – a nyilatkozat azonban nem érinti a versenyszférát, így a megszorításokból kimaradnak a bankok, hitelintézetek, s multinacionális cégek. Egyelőre úgy fest, hogy a társadalom egyre kevésbé viseli el a megszorításokat, ám a felgyülemlő indulatok nem a politikai elittel, hanem saját magával szemben nyilvánulnak meg: az egyre brutálisabb bűncselekmények, az etnikumközi konfliktusok durvulása a legalsó rétegek kilátástalansága, valamint az etnikai kérdéseket a lehető legbutábban kezelő politikai elit miatt történik, s Bajnai Gordon sem látszik olyannak, aki ezekkel tisztában van.

A piaci vélemények természetesen fontosak, hiszen Magyarország szerves, még ha nem is nagy része a világkereskedelemnek, azonban a társadalmi egyensúly felborulása nagyobb katasztrófával fenyeget. Nem csak a közbotrányt okozó bűncselekmények miatt (s mert gyakran nem lehet róluk tényszerűen beszélni), hanem mert ez kihatással lesz a gyermekvállalásra, s rövid időn belül a szociális bajok helyett demográfiai katasztrófáról beszélhetünk, ami rövid időn belül maga után vonzza a szociális katasztrófát is.

A piacnak is hozzá kell járulni

A kormányzati intézményrendszer működésének ismeretén túl szükség van előrelátásra és józanságra is, amely a Bajnai-nyilatkozatból nem tükröződik. Nincs még későn, hiszen a papír is deklarálja, hogy további egyeztetések szükségesek, azonban a versenyszféra bizonyos elemeit sem lehet kihagyni a megszorításokból – ráadásul a közszféra javára.

Ma nem divatos elv az állam beavatkozása piaci folyamatokba, leszámítva azokat az eseteket, amikor milliárdos állami segítség kell a csőd közelébe jutott bankoknak. A társadalom, az ország és az állam életben maradásához a piaci szereplőknek is hozzá kell járulniuk, nem csak a lassan (anyagilag) teljesen kimerülő társadalom.