Nem szeretnének egy évre választott új miniszterelnököt a magyar értelmiség meghatározó személyiségei, köztük Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Gazsó Ferenc az MSZP társadalompolitikai tagozatának tiszteletbeli elnöke, Lányi András író, Fábry Sándor humorista, Hankiss Elemér szociológus, Makovecz Imre építész, Karátson Gábor festőművész, Schäffer Erzsébet újságíró, Schneller István, Budapest volt főépítésze, Szabad György, az Országgyűlés korábbi elnöke valamint Zlinszky János az Alkotmánybíróság egykori tagja.

Az általuk közzétett nyilatkozat szerint nem új miniszterelnökre van szükség, hanem új parlamenti választásokra. Hogy az adósságválságot a kormány ne használhassa az ország kiárusítására, követeljük a parlament feloszlatását! – írják. „Nem új miniszterelnököt, hanem új politikát akarunk: ne a kötést cserélgessék sebeinken, hanem a kezelés módján változtassanak!”

Új választást!

Az aláírók úgy gondolják, hogy jelenleg a színfalak mögött alkudozó pártok adnak ismét kormányfőt az országnak, ezért az új választások kiírása ma a jogállam rendjébe vetett bizalom helyreállításának első feltétele.

Lányi András az Élőlánc Magyarországért elnöke sajtótájékoztatón elmondta, úgy látja, a szocialisták már másodszor játsszák el az országgal, hogy választási ciklus közben előhúznak a cilinderből egy új miniszterelnököt, aki, nyeretlen kétévesként, nem felelős az addig történtekért. Hozzátette, ez a taktikázás gúnyt űz a demokrácia alapelvéből, ez a demokratikus jogállam rendjének a megcsúfolása, amit meg kell akadályozni.

Lányi világossá tette, az aláíró értelmiségiek attól tartanak, hogy a súlyos válságból olyan kiutat próbál majd találni az új kabinet, amely a megmaradt közvagyont kiárusítja, a hazai vállalkozókat tönkreteszi, és úgy egészében kiárusítja az országot.

Program

A nyilatkozatban ezért öt pontba szedték javaslataikat, amik véleményük szerint a jó útra terelné az országot. Az első a már említett közvagyon kiárusításának a beszüntetése. Ennek keretében javasolják:
- hogy a Nemzeti Földalap földvagyonából csak a helyi gazdálkodók részesüljenek,
- vessenek véget a falusi iskolahálózat lerombolásának,
- a vízellátás és a közművek maradjanak közösségi tulajdonban,
- állítsák le az egészségügyben zajló forráskivonást,
- az önkormányzatok ne az ingatlanvagyon feléléséből jussanak bevételhez,
- a kormány alkotmányos hatáskörén túlmenő privatizációs ügyleteket érvénytelenítsék.

Második pontként az államháztartás rendbetételét jelölik meg. Ezt a kö vetkezőképpen gondolják elérni:
- a külföldi befektetőknek a hazaiak rovására nyújtott kedvezményeket fel kell számolni,
- a környezetszennyezést meg kell adóztatni,
- a munkát terhelő adókat mérsékelni kell, az ellenőrizhetetlen módon keletkezett vagyont viszont meg kell adóztatni,
- a fejlesztési forrásokkal űzött korrupciót és a pazarló állami beruházásokat le kívánják állítani,
- a közvagyon hűtlen kezelőit törvényesen felelősségre kell vonni

Ez utóbbi kitétel akár érintheti azokat a minisztereket is, akik az utóbbi kormányokban részt vettek. Az azonban kérdés, időben meddig menne vissza ez a felelőségrevonás.

A harmadik pont a foglalkoztatás javítása. Ezért az aláírók szeretnék:
- a kis- és közepes méretű hazai gazdaságokat sújtó rendelkezések eltörlését,
- élelmiszer-önrendelkezést,
- a hazai piacok védelmét,
- az energia-függőségünket enyhítő takarékossági intézkedéseket, a megújuló források fokozott igénybevételét.

Negyedikként a hatékonyabb uniós érdekképviseletet szeretnék elérni. Ezért céljuk:
- az uniós bürokrácia megfékezése,
- a nemzeti kisebbségeknek járó kollektív jogok teljessége a határon túli magyaroknak,
- a termőföld eladására kimondott moratórium fenntartása; külföldiek és jogi személyek továbbra se szerezhessenek Magyarországon földtulajdont,
- a kereskedelem szabadságára hivatkozva ne akadályozzák a helyi közösségeket természeti és kulturális értékeik védelmében.

Az utolsó pontban a politika becsületének helyreállítását szeretnék. Ezért követelik:
- a döntéshozók személyi felelősségének növelését, a döntési folyamatok nyilvánosságát
- a médiumok irányításának és gazdálkodásának függetlenítését a politikai pártoktól
- az önkormányzatiság tényleges feltételeinek biztosítását a települések, munkahelyi és szakmai közösségek számára
- társadalmi vitát a választási törvény reformjáról.