Nem kellenek a szuperfegyverek

Az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon egyik korábbi (belső) tájékoztatója szerint „az Egyesült Államoknak a közeljövőben nem annyira hagyományos háborúkra, hanem „közép-amerikai típusú”, zűrzavaros területeken történő rendteremtésre kell felkészülnie”.

A prioritások megváltozása miatt a hadsereg szervezetét és fegyverzetét is átalakítják. A költségvetésben a tervek szerint ennek megfelelően kétmilliárd dollárral több jut az iraki és afganisztáni lázadótevékenység felderítésére: 2800 fős erősítést kapnak a kommandósok és félmilliárddal megerősítik a helikopterrekonstrukciós programot is, ezen kívül lefaragásra vár a C-17-es nehéz szállítógépek programja is.

Az ehhez szükséges pénzt a katonai gépeken és a fegyvereken spórolják meg. Többek között megspórolják az elnöki helikoptert és a légierő 15 milliárd dolláros beszerzési tervét, amiből kutató-mentő helikoptereket vettek volna.

A legnagyobb érvágást azonban az F-22-es vadászbombázó 2011-es leállása jelenti majd. Az F-22-es Raptor nehéz vadászbombázó a világ egyetlen ötödik generációs harci repülőgépe, darabja 140 millió dollárba kerül. Most a védelmi tárca 187 gépnél befagyasztja a beszerzéseket. (Eredetileg 750, majd 381 Raptort álmodtak a hadrendbe, exportját technológiai újításai miatt nemzetbiztonsági okokból nem támogatják.)

Szinte az összes megrendelés leállása egyetlen céget érint: a Lockheed Martin repülőgép-gyártó vállalatot.

Olcsóbb rakétavédelmet építenek ki

A harci gépeken való spórolás mellett az amerikaiak átalakítják a rakétavédelmi programukat is. A megváltozott költségvetésben a tervek szerint 1,4 milliárd dolláros lefaragásokra számíthatnak az interkontinentális, ballisztikus rakétákkal szembeni elhárító-rendszerek. Az Európát – azon belül is elsősorban Csehországot és Lengyelországot – is érintő telepítések jövőjéről várhatóan Barack Obama elnök dönt majd.

Megváltozott prioritások

Hosszú idő után csökkent újra az amerikai védelmi minisztériumnak juttatott pénz mennyisége. A Pentagon költségvetése nyolc év után érdemben csökkent, miután tavaly tetőzött (a 2009-es költségvetés kétszer akkora, mint amilyen a 2001-es volt).

A költségvetés struktúrája is megváltozik. Eddig jelentős összegeket fordítottak a harckocsik, vadászgépek, hadihajók, rakéták és egyéb fegyverek gyártására. Robert Gates védelmi miniszter azonban most azt közölte, hogy ezentúl több pénzt kell fordítani a személyi állományra, főleg a szárazföldi haderő és a tengerészgyalogság létszámának bővítésére.

Ezeken kívül több pénzt szánnak majd az olyan hírszerzési, távközlési és felderítő programokra is, amelyek a lázadók és a gerillacsoportok elleni küzdelmet szolgálnák például Irakban és Afganisztánban. A Pentagon többet költ majd a kisebb és gyorsabb hajókra (amelyek a szárazföldhöz közeli manőverekhez kellenek) és robotrepülőgépekre, illetve a felkelők ellen bevethető különleges alakulatok felszerelésére is.

Nem mindenki örül ennek a jelentős koncepció-váltásnak. Több magas rangú tábornok és politikus már most kifogásolja, mondván: túlságosan a mai háborúkra koncentrál a jövőbeni fenyegetések helyett. Gates ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: „minden dollár, amelyet távoli vagy csökkenő veszélyekkel szembeni túlbiztosításra költenek, csökkenti a forrásokat a hadsereg átalakításához, a mai háborúk megnyeréséhez és azon képességek fejlesztéséhez, amelyek terén az Egyesült Államok sérülékeny”.

Sokan épp azért értenek egyet a Pentagonnal. Szerintük már régóta meg kellett volna történnie ennek, hiszen az Egyesült Államok hadserege (és elsősorban hadvezetése) bizonyos értelemben még mindig magán viseli a hidegháború örökségét.