A gazdasági válság nem csak Magyarországon, de Európa más területein is nehéz helyzetbe hozza a kis- és középvállalkozásokat (kkv). 2008 második felében az Európai Unió francia elnöksége ezért lépett, s létrehozta a közleményként megjelenő törvényt (Small Business Act). A dokumentum alapját az álabbi pontok adják (forrás: euractiv.hu):

1. Egy olyan környezet létrehozása, amelyben a vállalkozásnak értéke van.
2. Második esély biztosítása a csődbe került becsületes vállalkozások számára.
3. Az „Gondolkozz először kicsiben” alapelv általánossá tétele a törvényalkotás minden lehetséges területén.
4. A közigazgatás fogékonyabbá tétele a kkv-k szükségletei iránt.
5. A közpolitikai eszközök hozzáigazítása a kkv-k szükségleteihez - különös tekintettel a közbeszerzésben való részvételük és az állami támogatások felhasználásának megkönnyítésére.
6. A kkv-k anyagi forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése, illetve egy olyan jogi környezet kialakítása, amely támogatja az azonnali fizetést a kereskedelmi tranzakciók során.
7. Az egységes piac nyújtotta előnyökből való nagyobb részesülés.
8. Az innovációnak és a képességfejlesztésnek mindennemű támogatása.
9. Megadni az esélyt a kkv-k számára, hogy a környezeti kihívásokat lehetőségekké alakítsák.
10. Lehetővé tétele annak, hogy a kkv-k is kiaknázzák a piac növekedéséből származó hasznot.

Mentőcsomag

A dokumentum fontossága abban rejlik – ahogy az uniós honlap írja –, hogy az unión belüli üzleti tevékenység 99 százalékát az évi 50 millió eurós forgalommal, vagy az alatt rendelkező, legfeljebb 250 főt foglalkoztató vállalkozások bonyolítják. A 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégia bázisa a kis- és középvállalkozások voltak. A mostani törvény – szándék szerint – elismeri, hogy nem csak Európának van szüksége a kkv-kra, de ebben a gazdasági helyzetben a kkv-k is igénylik a piaci folyamatokba való adminisztratív beavatkozást. Ez konkrétan a csomagot alkotó négy jogszabályi javaslatot jelenti.

A négy (általános csoportmentességi rendeletet, Európai Magán Vállalkozás Statútum, áfakulcs csökkentése, valamint a késedelmes fizetési irányelv) javaslat célja az adminisztrációs költségek csökkentése. Ennek oka, hogy a kkv-k az uniós üzleti tevékenység 99 százalékát végzik, csupán töredékük (8 százalék) valósít meg határokon átívelő projekteket. Ennek az oka a hosszadalmas és bonyolult adminisztráció. A Statútum lényege, hogy ab ovo határon túl alapítsanak vállalkozásokat, szimbolikus, egy eurós tőkével – s mindenki számára azonos jogszabályi háttérrel.

Örvendj, Európa!

Mindezen túl a kkv-k bizonyos területeken mentesülnének az állami támogatások bejelentésének kötelezettsége alól, valamint könnyítenék a közbeszerzésekben való részvételt. A finanszírozásokhoz való hozzáférés is könnyebbé válna a tervek szerint az által, hogy az Európai Beruházási Bank nagyobb szerepet kapna a kkv-k támogatásában. A bankban elhelyezett összeget, 60 milliárd eurót 2011-ig lehet lehívni.

Európai politikusok és szakértők véleményei alapvetően pozitív kicsengésűek voltak (bár természetesen nem ellenállás nélküli a „kkv-törvény” esete). Az Európai Bizottság ipari és vállalkozási ügyekért felelős tagja, Günter Verheugen szerint például a kkv-törvény az Európai Bizottság (EB) legambíciózusabb terve.