Claude Heller mexikói ENSZ-nagykövet, a BT soros elnöke az ülés után bejelentette, hogy a BT-tagállamok képviselői hétfőn újra összeülnek és várhatóan elfogadják a nyilatkozatot. A nem kötelező jogi érvényű BT-nyilatkozatnak nincs akkora súlya, mint a jogilag kötelező BT-határozatnak.

Heller úgy vélte, hogy az Egyesült Államok által a szombati ülésen előterjesztett nyilatkozattervezet "kitűnő alapot" biztosít ahhoz, hogy a Biztonsági Tanács végül "világos és konszenzuson alapuló" dokumentumot fogadjon el. Diplomáciai források előzőleg közölték, hogy a BT-ben vétójoggal rendelkező öt állandó tagállam - az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína -, valamint Japán egyetértésre jutott a tervezetről.

A jelenleg a BT másik kilenc, nem állandó tagja között köröztetett tervezet értelmében a Biztonsági Tanács elítéli, hogy Észak-Korea április ötödikén nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát bocsátott fel. A tervezet a rakétafellövést Észak-Korea számára megtiltó 1718-as számú BT-határozat megsértéseként értékeli a történteket, valamint felszólítja a világszervezet szankcióbizottságát, hogy tegyen lépéseket a Phenjannal szemben korábban elrendelt büntető intézkedések érvényesítése érdekében.

A BT múlt vasárnap délután - az észak-koreai rakétafelbocsátás után - tartott rendkívüli ülésén nem született határozat az ügyben a tagállamok megosztottsága miatt. A nyugati államok (az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Japán) a rakétaindítás határozott elítélését szorgalmazták, arra hivatkozva, hogy az megsértette az 1718-as BT-határozatot.

Más országok - köztük Kína és Oroszország - viszont nyugalomra intettek, és arra figyelmeztettek, hogy nem szabad veszélybe sodorni az észak-koreai nukleáris leszerelésről folytatott hatoldalú tárgyalásokat.