Értékes ritkaságok árverése

Nagykovácsitól Csömörig, Káposztásmegyertől Soroksárig terjedően ábrázolja 16, összeilleszthető térképszelvényen Budát, Pestet és környékét az a litográfia, amelynek különlegességét színezése adja. A közgyűjteményekben található lapok ugyanis vagy hiányosak, vagy színezetlenek, és későbbi kiadásúak, mint az árverési darab, amely 1856-ban jelent meg Pesten. A százötven éves térkép gyönyörű példány, megkímélt állapotban. Nem sok érte a 150 ezer forintos kikiáltási ár. 
    
Két iparművészeti, könyvkötészeti remeket, két imakönyvet egyenként, ennek az összegnek a tizedéért, 15-15 ezer forintért kínálnak. Mindkettő pompás kötésben, rézcsatokkal, csontkereszttel, illetve csontfaragású virággal, búzakalásszal díszítve, éle aranymetszéssel, amelybe mintákat nyomtak. Bár évszám nincs feltüntetve egyiken sem, alighanem megérték már a kétszáz évet. Annál különösebb, hogy ilyen gondosan megőrzött, szinte érintetlen példányok.
    
Keleti Arthur Angyali üdvözletét Molnár C. Pál fába metszett rajzai díszítik. Bár az aukciós példány második kiadás 1928-ból, de értékét növeli, hogy számozott, és a szerző és az illusztrátor is aláírta. Nem sok érte a 6 ezer forintos kikiáltási ár. 
    
Nagybányai művészek, Ferenczy Károly, (Iványi) Grünwald Béla, Hollósy Simon, Réti István, és Thorma János illusztrálták Kiss József 1897-ben kiadott Költeményeit. A kiadó Révai Testvérek felkérése a művésztelepen együtt dolgozók elismerésének első komoly jele volt. A kötethez készült rajzaik, festményeik az 1897-es, első nagybányai kiállításnak is központi darabjai voltak. A dekoratív díszalbum kikiáltási ára 24 ezer forint.
    
Malonyay Dezső összegző népművészeti alapműve, A magyar nép művészete, öt kötetben jelent meg 1907 és 1922 között. A 167 színes táblával és 2614 szövegközti képpel illusztrált műben a szerző még időben felmérte és rögzítette a huszadik században aztán nagyrészt eltűnt motívumokat és díszítési formákat. Már a múlt század nyolcvanas éveiben megjelent reprint kiadás is ritkaság, hát még a teljes, eredeti kiadás. Az utóbbi öt évben árverésen csak egyszer szerepelt. Most 75 ezer forintról lehet rá licitálni. 
    
Lázár Kálmán grófnak a budapesti állatkertet népszerűsítő könyvén, a litografált borítón, magyarul is szerepel a cím - Körút az Állatkertben. Szövege azonban német nyelvű. De a Szemlér Mihály ornitológus és vadász rajzai alapján készült, az állatokat ábrázoló kőnyomatok alatt magyarosított nevek olvashatók: a strucc nyarga, a tukán Nagy Csőreg. A ritka vadászati, állatgazdálkodási és ifjúsági műért 60 ezer forintot kérnek. 
    
A máig megjelenő Orvosi Hetilap egybekötött 1857-59-es, első három évfolyama 20 ezer forintról indul. Az annakidején a Honi és külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye alcímű hetilap a világ hatodik legrégebbi orvosi folyóirata. Szerkesztője az a Markusovszky Lajos volt, akinek nevéhez számos egészségügyi reform, az orvosképzés korszerűsítése, a közegészségtani tanszék létesítése, a klinikák fejlesztése, az orvostovábbképzés elindítása fűződik. Az Orvosi Hetilap II. évfolyamában adta közre Semmelweis Ignác A gyermekágyi láz kóroktana című tanulmányát
    
Egy gyöngybetűs, kéziratos, néhány példányban másolt iskolai folyóirat, a Szünórák 40 ezer forintot kóstál. Szerkesztője Remete József (1824-1862), a soproni líceum diákja, 1843-ban indította 35 füzetet megért folyóiratát, amelybe helyi diákok írtak. Akkor szűnt meg, amikor a szerkesztő Győrbe ment joghallgatónak. Remete József később lefordította Vergilius Aeneisét, de megjelenését korai halála miatt már nem élte meg. 
    
Szövege nem kézírás, de kötése kézzel festett az Írás egy emberről, aki mindenképpen boldog akart lenni című Gellért Lajos könyvnek. A első és hátsó borító, valamint az előzéklapok a 20. század eleji modernista, konstruktivista stílusban dolgozó művész munkája. (10 ezer forint)
    
Hét kötetet árverez az antikvárium Kittenberger Kálmán hagyatékából. Köztük azt a 45 beírt oldalt tartalmazó kéziratos naplót, amelyet 1950. november 1-től 1951 november 18-ig vezetett a méltatlan sorsba kényszerített vadászati író. Kittenberger 1948-tól Nagymaroson a Kísérleti Prémesállat Telepet vezette. Nyugdíját elvették, vadászfegyvereit be kellett szolgáltatnia. Leírásából a hatóságokkal szembeni ellenszenv mellett érezhető a rábízott állatok szeretete. A vadászati irodalom klasszikusának 80 ezer forintra taksált naplója egyedi vadászati és történelmi forrás.