NBH: Továbbra is megosztottak a szélsőségesek

A hivatal szerint a nemzeti radikális erők önjelölt vezetői "egyéni érdekeik érvényesítése mellett nem képesek közös álláspontot kialakítani. Jelentőségük minimális, tömegbázisuk csekély - és mivel elméleti alapra helyezkednek - erőszakos cselekményekre utaló felhívás csak egyes vezetők részéről hangzik el".

Az NBH tapasztalatai szerint a közterületi rendezvények megzavarásában, a vandál cselekmények elkövetésében - általában a futballklubok szurkolói csoportjában szocializálódott - huligánok elsődleges szerepvállalása mutatható ki.

"Egy-egy hangadó kezdeményezi ugyan integrálásukat a politikai struktúrába, tevékenységük kontrollja azonban a jelenlegi szakaszban inkább közbiztonsági kérdésnek tekinthető. Ezen akciókész bázist több populista személy (például Torockai László és Budaházy György) is igyekezett saját mozgalmának félkatonai erejeként megszervezni" - olvasható az évkönyvben, amely szerint a Hunnia árnyékállam jelszavával meghirdetett politikai program egyre inkább elsikkad, ahogyan a "Razzia" mottójú felhívás is visszhangtalan marad.

Az NBH azt írta: a véleményszabadság határain túllépő szélsőséges cselekmények - mint a névtelen fenyegetések, a rendezvények megzavarása, a közszereplők elleni támadások - célja, az ellenfél megfélemlítésén túl, a köznyugalom megzavarása. A politikusok és a politikai intézményrendszer vélt vagy valós szereplői váltak a fenyegetések és konkrét támadások célpontjaivá.

Az elemzés szerint tavaly is több politikus kapott fehér port tartalmazó borítékot, azonban a laboratóriumi vizsgálatok alapján egyetlen ilyen boríték sem tartalmazott ártalmas vagy fertőző anyagot, a fehér por általában só és liszt keveréke volt. Az NBH felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenség nem új, már 2001 óta kapnak ilyen küldeményeket a parlamenti pártok vezető személyiségei.

Hozzátették: szélesedett a szélsőségesek által elutasított politikusok potenciális köre, és míg korábban a pártvezetők, valamint a jelentős múlttal bíró reprezentánsok voltak célpontok, napjainkra "a vitákat generáló szakpolitikusok exponálódása figyelhető meg". Az NBH támogatja a közszereplők fokozottabb védelmét biztosító jogszabályok megalkotását.

Megjegyzik: tavaly több Molotov-koktélos támadás is történt, ezek egy jelentős részét a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg vállalta magára; a kriminológusok szerint a fenyegetők célja az lehetett, hogy szerepeljenek a médiában.

Az NBH azt írta: az internet az utóbbi években a rendbontással párosuló demonstrációkra mozgósítás egyik legnépszerűbb eszköze lett, az időpontokról és helyszínekről levelezőlistákon, valamint futballklubok ultráinak fórumoldalain is tájékozódni lehetett.

Az eleinte verbalitásra korlátozódó tiltakozások az utóbbi években tárgyak (mint a tojás, kő) dobálásával egészültek ki, a szabad véleménynyilvánítás újraszabályozását kiegészítheti a határozottabb jogalkalmazás és ítélkezési gyakorlat. A legsúlyosabb fenyegetések a nyaranta megtartott melegfelvonulások résztvevőit érik, ezek szervezettsége és erőszakossága tavaly meghaladta a korábbi évek szintjét, azonban "csak egy szűk kör mozgósítható e célokra".