Kilátásban egy új háború: Észak-Korea nem tárgyal többé
Észak-Korea kilépett a négy éve tartó hatoldalú tárgyalásokból, és újrakezdi atomkísérleteit. Mindezt azért, mert az ENSZ BT nem hitte el, hogy ő műholdat bocsájtott pályára, és nem nukleáris rakétát tesztelt.
2009. április 15. szerda 18:59 - Pásztor Balázs
Egy diktátor logikája
A szinte korlátlan egyeduralommal rendelkező diktátorokra jellemző az a pszichés zavar, hogy igazukat bármi áron védik, még ha mindenki bizonyítékokkal is támasztja alá annak ellenkezőjét - és ennek a makacsságnak alárendelik országukat is. Ezt történik
Észak-Koreában is, ahol
Kim Dzsong Il gyakorolja az abszolút hatalmat. Ugyanis az ország makacsul állítja, hogy ő műholdat lőtt fel a hétvégén, pedig ezt többen cáfolják, és mindenki
ballisztikus rakétakísérletet emleget.
Ennek ügyén összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT), mivel a kilövés megsértett egy 2006-os BT-határozatot. Majd mindenki amellett kardoskodott, hogy a kilövést szigorúan el kell ítélni, ám Oroszország és Kína ezt nem szorgalmazta, nehogy veszélybe kerüljenek a több éve zajló hatoldalú tárgyalások. Épp ezért végül a BT nem határozat, hanem az annál "gyengébb", úgynevezett elnöki nyilatkozat formájában hozta nyilvánosságra elítélését, amely jogilag nem kötelező - míg a határozat igen. Azonban ezzel az ENSZ a két szék közül a padlóra esett.
Ugyanis Phenjan tegnap kijelentette, hogy szuverenitása tekintetében elfogadhatatlan az ENSZ BT határozata, és így nincs más választása, minthogy kilépjen a hatoldalú tárgyalásokból. Azt is hozzáfűzte, hogy soha nem fog tárgyalóasztalhoz ülni, és minden ott kötött megegyezés értelmét veszti. Ennek értelmében tovább folytatja atomlétesítményeinek újraindítását és „űrprogramját”, valamint kidobta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megfigyelőit is. Tehát a felek jelenleg
ugyanott tartanak, mint a tárgyalások megkezdése előtt.
Következmények
Az
ENSZ-el persze nem lehet csak úgy ujjat húzni - főleg ha van egy déli szomszédod, akivel nem vagy épp köszönő viszonyban sem. Dél-Korea ugyanis ma bejelentette, elkészültek azok a tervek, amik alapján szabotálhatóak Észak tiltott fegyverkereskedelmi üzletei. Ekképp feltehetőleg csatlakozik ahhoz az USA vezette akcióhoz, amely olyan rakományokat próbál kiszűrni, amelyek tömegpusztító fegyvereket, vagy azok alkatrészeit tartalmazzák. Ezen akció (PSI), amelyhez már 94 ország csatlakozott, megtiltja az észak-koreai hajóknak az adott ország vizeire „lépését”, amennyiben azok szállítmánya gyanús. Észak szerint viszont ez a lépés egyenlő lehet a háborúval.
Eme diplomáciai csata megfelelő színtér lesz az eddig kifejezetten barátiasan fellépő Obamának, hogy megmutassa: tud kemény is lenne, ha kell - legalábbis az elemzők szerint. Hisz egyértelmű, hogy az amerikai adminisztráció nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a lépést, amely egyébként beleillik Észak eddigi, kifejezetten agresszív külpolitikájába.
A stratégia ugyanis az, hogy kialkud valamit, majd miután megkapta az alkuban lefektetett dolgokat, provokál és visszalép, hogy ugyanazért ismét kialkudhasson valamit. Ez a taktika sokszor vezettett eredményre - ekképp került le az ország a terrorlistáról is - a hozzá képest nyápic, vele tárgyaló országokkal szemben. Ám mindenki tudta, hogy lesz egy pont, ahonnan ezt már nem lehet tovább folytatni. Úgy néz ki, ez most jött el.
Az új politika kezdete
Kína érdeke
Kína nem ideológiai okokból támogatja Északot. Ha a konfliktus eldurvul, akkor hatalmas káosz köszönhet a térségre, ami nagyon nem jönne jól az így is bajban lévő, hatalmas kommunista országnak - így igencsak érdekelt Észak stabilitásában. Ráadásul várhatóan északi menekültek százezrei jönnének Kínába, ha odahaza bármi gond lenne, ami szintén felesleges teher lenne az országnak.
Amerika még mindig nyitott a tárgyalásra, ám az már biztos, hogy nem olyan módszerekkel, mint azt elődje, a Bush-kormányzat tette. Kína, aki jelenleg Észak legfőbb szövetségesének számít - még ha a szövetséges szó használata kissé erős is - nyugalomra intett minden felet, és kifejezte reményét, hogy a tárgyalások majd újrakezdődhetnek.
Kína szerepét az is megerősíti, hogy folyamatos segélyeivel nagy befolyással van Északra - akiknek majd romokban lévő gazdasága egyes elemzők szerint annyira hozzászokott az embargóhoz, hogy a mostani tilalmakat is nagyobb megrokkanás nélkül át fogja vészelni.
Mindenesetre, jelenleg a piacok vállat vontak, hisz abban bíznak, hogy Észak csak újabb engedményeket akar a kilépéssel kicsikarni. Ám ha a yongbyoni reaktor tényleg újraindul, és bekövetkezik egy második atomkísérlet is (az első 2006-ban történt, és csak részleges sikereket értek el) akkor már minden megbolydulhat. Jelenleg úgy néz ki, hogy a kilőtt rakéta tényleg elvezethet
a vizionált háborúhoz, igaz nem közvetlenül.