Ez utóbbi, kétharmados parlamenti támogatást igénylő jogszabállyal összefüggésben jelezte: nyitott akar lenni minden irányban, mert - mint mondta - az előtte álló feladatok nem oldhatók meg támogatás nélkül.

A turisztikáért és a sportért is felelős minisztérium leendő vezetője azt hangoztatta: a válságkezelés "közös érdek", így szinte egyetlen terület sem maradhat ki a válságkezelésből, legfeljebb a katasztrófavédelem. Mint fogalmazott, ez a kormány válságkezelésre vállalkozott.

A jelenleg a tárca főosztályaként működő Országos Választási Iroda működésével kapcsolatban azt mondta: a legfontosabb az, hogy a lehető legnagyobb biztonsággal tudja lebonyolítani a feladatait, köztük a június 7-ei EP-választást.

Ellenzéki képviselők azt vetették a miniszterjelölt szemére, hogy meghallgatásán a korábbi gyakorlattal szemben nem említett konkrétumokat, és nem beszélt programja részleteiről, még az általuk feltett kérdésekre sem.

Szocialista képviselők is elismerték, hogy szokatlan a bizottsági meghallgatások gyakorlatában, hogy a jelölt nem ismertet programot, ám azt hangoztatták, hogy ebben a helyzetben ez a tisztességes. A szabad demokrata Világosi Gábor is a jelölt erényeként említette, hogy "nem ígérgetett".

Varga Zoltán pedig azt mondta, hogy később, egy következő bizottsági ülésen már "konkrét válaszokat tud adni a konkrét kérdésekre", és arról is beszélni tud, hogy az egyes szakterületeknek milyen lehetőségei vannak.

Saját magát jellemezve pedig úgy fogalmazott: képesnek tartja magát arra, hogy meghallgassa mások véleményét, és adott esetben azokat be is építse a saját véleményébe.

A jelölt az üdülési csekk rendszerére utaló kérdésre válaszolva arról beszélt: ha az valóban pozitív szaldót hoz az országnak, akkor "ki az a bolond", aki azt meg akarná változtatni. Arra mutatott rá ugyanakkor, hogy az üdülési csekk rendszere számos más kérdéssel is összefügg.

Az ülésen többen is megjegyezték, hogy az elmúlt hét év alatt Varga Zoltán már a nyolcadik miniszter, akit meghallgatnak.