Vannak, akik az Európai Kisvállalkozási Törvényt (EKT) papírtigrisnek tartják, amely gyenge ahhoz, hogy tényleges változást tudjon hozni a kis- és középvállalkozások (kkv) életében. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerint is az?

Sajnálatos módon a közép-, kis- és mikro vállalkozások érdekérvényesítő képessége nem csak Magyarországon, de az Európai Unió szintjén is jóval kisebb mértékű, mint amilyen mértékben az indokolt lenne. Jól tudjuk, hogy a multinacionális nagytőke ezen a területen a liberális eszmék hirdetésével rendkívüli előnyökre tett szert. A kkv-kal foglalkozó nemzeti és Európai Uniós intézkedések elsősorban PR jellegűek. Ezalatt azt értem, hogy nagyon sokat beszélünk róla, de rendkívül csekély ezen program hatásfoka.

Ténylegesen lehet pozitív hatása a kkv-k életére?

A „Small Business Act” (SBA, az Európai Kisvállalkozási Törvény angol neve – a szerk.) hatástanulmánya nem javasolt egy teljes körű közösségi megközelítést a kkv-politikához, ahol jogilag kötelező célkitűzések és elvek vannak, amelyeket az EU-nak és a tagállamoknak meg kell valósítaniuk. Ezen túl azt sem javasolta, hogy hosszú távú közösségi programokkal célozzák meg azokat a fennmaradt szabályozási és piaci réseket, amelyekkel az EU kkv-inak szembe kell nézni, azaz a tagországok szabadon dönthetnek az SBA megvalósításáról. Igazán sajnálatos, hogy a Bizottság – a fenti döntés miatt – elmulasztotta hosszú távú programok beindítását, így az SBA-ban csak olyan programok vannak, amelyeket már korábban terveztek, vagy megkezdtek. Valójában nagyon kevés az új kezdeményezés a Bizottság részéről. Mint új kezdeményezést, fontosnak tartjuk egy klaszter-stratégia kidolgozását a tagállamokkal, de az SBA semmilyen pénzügyi támogatást nem helyez kilátásba ennek megvalósítására. Valójában az SBA főleg olyan dolgokról beszél, amelyeket a Bizottság és a tagállamok már eddig is csináltak és amelyeket jobban csinálhatnának a jövőben.

Milyen irányba mutat az SBA? A szakma és a vállalkozók szerint is előremutató próbálkozás?

Ugyancsak egyetértünk az Eurochambres-nek azzal a kételyével, hogy az SBA vajon képes-e konkrét eredményeket hozni, tekintettel a dokumentum nem kötelező jellegére. Az SBA leggyengébb pontja a tagállamok megvalósítás iránti elkötelezettsége. Jelenleg Magyarországon azt látjuk, hogy a kormány az SBA 1., 3. és 4. alapelvével ellentétesen cselekszik, mert olyan jogi szabályozást alkot, amely további (adminisztratív és pénzügyi) korlátokat hoz létre a kkv-k számára. Azt még nem látjuk, hogy a további elvek hogyan lesznek megvalósítva Magyarországon.

Az SBA egy része csak kívánság konkrét lépések nélkül, amelyeket a Bizottság már korábban is kinyilvánított, de nem valósított meg. A Bizottság itt ugyancsak több elkötelezettséget mutathatna.

Mivel a tagállamok szabadon valósíthatják meg az SBA-t, nehéz vizsgálni annak általuk történő megvalósítását. Úgy gondoljuk, hogy erre a tagállamok Bizottságnak történő jelentése az egyetlen út.

Melyek az előnyei és hiányosságai?

Az SBA legjobb részének tartjuk a célt, hogy több információt továbbítsanak az kkv-k számára, s ugyancsak fontosnak tartjuk a szándékot, hogy csökkentsék az adminisztratív és jogi akadályokat, (az SBA szerint ezek a legfontosabb akadályok, amelyeket a kkv-k jeleztek). Ezek a célok viszont már korábban is léteztek.

Egyetértve a Eurochambres korábbi SBA-val kapcsolatos véleményével, az MKIK hiányolja a kkv-k munkaerő problémái kérdésének beépítését és az Bizottság elkötelezettségét az elektronikus közbeszerzések iránt.

Az SBA képes arra, hogy optimális (pénzügyi) körülményeket biztosítson?

A kellő finanszírozás komoly akadályt jelent a legtöbb vállalkozás és kkv számára, valamint  második helyen szerepel az adminisztratív korlátok után az aggodalomra okot adó listán. Többet vártunk a 6. elv, a finanszírozáshoz jutás tekintetében. A 6. elv nagyon szegényes a Bizottság tekintetében és csak a tagországoknak szab néhány feladatot. A Bizottságnak több kezdeményezéssel kell élnie! Fontos megemlíteni az utófinanszírozási rendszer tényét, azaz a finanszírozás csak a beruházás megvalósulása után történik. Ezért, és a bonyolult adminisztráció miatt sok kkv nem használja az EU által nyújtott pénzügyi alapokat. Nagyon drága ezek felhasználása, mert banki hitelt kell felvenni addig, míg az EU finanszírozás megérkezik.

Az EKT mennyiben tudja javítani Magyarországon a kkv-k helyzetét?

A kkv-k helyzetét Magyarországon csakis a magyar kormány és egy általa végrehajtott komoly gazdaságpolitikai fordulat tudná csak javítani. Nemcsak arról van szó, hogy a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások túladóztatottak, hanem elsősorban arról, hogy a neoliberális gazdaságpolitika súlyos hibáiból sem vagyunk hajlandóak okulni és az adók és járulékok emelése helyett egy patrióta gazdaságpolitikát meghirdetni. Tudomásul kell venni, hogy a nemzetállamok liberális gazdaságpolitikát várnak el a másiktól, azonban saját hazájukban a honos vállalkozások jogszabályi keretek között még megengedett protekcionizmusát hajtják végre.

Milyen kilátásaik vannak a magyar kkv-knak? Mikor érhet véget a válság?

A kilátások a nemzetközi versenyképesség megteremtése szempontjából igen elszomorítóak. A magyar kkv-k export teljesítményének részaránya a teljes exporton belül a legalacsonyabb a környező versenyországokkal szemben. A kkv-k működése – egy-két sikeres beszállítón kívül – az egymásnak való szolgáltatás körforgásában merül ki. Már többször rámutattunk arra, hogy Magyarország akkor tud kitörni jelenlegi helyzetéből, ha munkahelyteremtést és teljesítménynövekedést tud produkálni a primér termelőszektorban, valamint a gazdasági növekedés beindításához szükséges intézkedéseket meghozza. A jóslás kategóriájába tartozik az, hogy a válság mikor ér véget. A globalizálódó világ ugyanis lokális mértékben már adott helyes választ a gazdaság beindítására, de globális mértékben az eddig megtett intézkedések – összhang hiányában – nem érik el a szükséges mértéket.

Most, a válság közepén mi a teendőjük a kkv-knak annak érdekében, hogy életben maradjanak, és mi az, amire a fellendülés kezdetekor kell, hogy koncentráljanak?

A gazdasági verseny a recesszió időszakában még élesebben zajlik, mint konjunktúra idején. A magas költséggel dolgozó, bizonytalan piaccal rendelkező vállalkozások könnyen elvérezhetnek. Recesszió időszakában a tőkekoncentráció felgyorsul és csak az erősek maradnak életben. Már unos-untalan elmondtuk, hogy mit tehet általában egy kisvállalkozás saját fennmaradása érdekében, de úgy érzem, a vállalkozások az előző hat év folyamatos adóprése miatt már mindezt a gyakorlatban is megtapasztalhatták. A működési költségek csökkentése, a biztos piacért való megfelelés elsődlegessége és sajnálatos módon – ki kell jelentenünk – a kiskapuk megtalálása is a továbbélés záloga lehet. A szerencse is olyan faktor, amiről nem szívesen beszélünk, mert nem tűnik túl tudományosnak, de ebben a vészhelyzetben meg kell említeni. Ha a vállalkozás tud kapcsolódni egy fejlesztési programhoz, egy kiemelt állami beruházáshoz, netalán önmagában alkalmas arra, hogy fejlesztési pályázat nyertese legyen, avagy földrajzi elhelyezkedéséből adódóan tud előnyt kovácsolni, még a jelenlegi nagyon rossz általános feltételek mellett is nyertesévé válhat a recessziónak.

Mi a véleménye, mely kkv szektor az, amelyik esetleg profitál a válságból, vagy legalábbis nem szenvedi meg annyira, és melyik az, amelyiket a legsúlyosabban érinti?

Vannak olyan szektorok – mint például az idegenforgalom –, ahol a jelenlegi gyenge forintárfolyam minden bizonnyal a belföldi vendéglátóhelyek forgalomnövekedését fogja okozni. A legsúlyosabban érintett terület az autókereskedelem és tartós fogyasztási cikk ipar és kereskedelem, ahol mód van arra, hogy a fogyasztás elhalasztásával tartalékoljanak az emberek.

A Bajnai-csomag eddig ismert részletei alapján mit gondol, mely kkv-szektor számíthat segítségre, miben, és melyik az amelyik kimarad a prioritásokból?

Az eddig napvilágot látott elképzelések egyetlen egy dologban voltak konzekvensen azonosak. Mégpedig abban, hogy valamennyi elgondolás a multinacionális nagytőke érdekeit szolgálta és ízlésétől függően vagy a lakosság, vagy a kisvállalkozói réteg további terhelésével kívánta finanszírozási problémáit megoldani. A Bajnai-csomagról még keveset tudunk ahhoz, hogy a kamarához méltó szakmai színvonalon annak kritikáját megalkothassuk. Számomra azonban teljesen egyértelmű, hogy addig amíg Kóka János a háttérből diktálhatja a gazdasági miniszter és a pénzügyminiszter személyét, sok jóra nem számíthatunk.