Szekeres a holokausztról, munkaszolgálatról

"Magyar honvédek emlékművét avatjuk, katonákét, akiktől megtagadták a minden harcosnak (...) kijáró tiszteletet, katonákét, akiktől megtagadták a katonai szolgálatot, a hősiesség, a helytállás elismerését" - mondta.

Hozzáfűzte: a munkaszolgálatosok érezhették, hogy saját hazájuk tagadta meg őket, "de ez nem így van, a haza nem tagad meg senkit", mert voltak emberséges tisztek abban a helyzetben is, akkor ők jelentették a hazát.

Horváth Csaba főpolgármester-helyettes megemlékező beszédében elmondta: Budapest egyike azon európai nagyvárosoknak, amelyek a legtöbbet szenvedtek a II. világháború alatt. Legnagyobb arányban pusztultak el hidai, utcái, gyárai, iskolái, templomai és közlekedési hálózata, de "mi ez akár egyetlen emberélet elvesztéséhez képest".

"Ne legyenek illúzióink: a pusztulás előidézői és áldozatai egyaránt magyarok voltak". Sokak mellett így vált áldozattá többek között Szerb Antal író, irodalomtörténész, Rejtő Jenő író és Petschauer Attila olimpiai bajnok kardvívó, újságíró - tette hozzá.

A megemlékezés végén Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi mondott imát. Ezután a megjelentek elhelyezték a megemlékezés virágait a felavatott emlékműnél.
Az emlékművet carrarai márvány díszíti, illetve magyar kőbányákból több tízezer kődarab alkotja az oldalfalakat. Az emlékmű közepén egy csupasz, bronzból készült fát is felállítottak.

A talapzatba vésett felírat szerint: "...Fegyvertelen álltak az aknamezőkön." A zsidó munkaszolgálatosok emlékére 1939-1945.

Az eseményen jelen volt Hiller István oktatási és kulturális miniszter, Székely Tamás egészségügyi miniszter, Mandur László, az Országgyűlés alelnöke.