A Lakitelek Népfőiskola és a Keresztény Élet katolikus hetilap szerkesztősége által szervezett többfordulós vetélkedőre több mint 60 középiskolás csapat jelentkezett - köztük Erdélyből és a Felvidékről is -, melyek közül 12 jutott be a kétnapos döntőbe.

A vetélkedő fődíja: a legjobb három csapat diákjai Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének vezetésével részt vehetnek az Eszterházy János emlékére szervezett nyári zarándokúton, ahol a többi között a mártír sorsú gróf szülőhelyére, Nyitraújlakra, továbbá Prágába is eljutnak majd.

A zsűri társelnöke (Lezsák Sándor mellett), Molnár Imre történész, a varsói magyar nagykövetség munkatársa az MTI-nek elmondta: kora politikai gondolkodását messze meghaladó és előrelátó politikus volt Eszterházy János, aki már a második világháború előtt felemelte a szavát a pozsonyi parlamentben az üldözöttek védelmében.

Egyedüli politikusként nem szavazta meg 1942-ben a szlovák parlament által alkotott, a zsidók kitelepítéséről szóló törvényt. A kisebbségi kérdést európai kérdésként aposztrofálta, mert határozottan képviselte azt, hogy nem lehet békét teremteni ott, ahol a kisebbségek jogait és érdekeit nem veszik figyelembe - tette hozzá a történész.

A mártír sorsú politikus leánya, Esterházy-Malfatti Alice Rómából telefonon köszöntötte a vetélkedő résztvevőit.

Az 1901-ben magyar apától és lengyel anyától született Eszterházy János a felvidéki magyarság szellemi vezetőjeként 1944-ben zsidók, csehek, szlovákok, lengyelek százainak segített a szökésben. Magyarország 1944. októberi német megszállása ellen memorandumban tiltakozott. A horogkeresztesek rövid időre internálták, a Gestapo körözte.

A második világháború után a Szovjetunióba hurcolták, majd koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték, és elküldték Szibériába. Pozsonyban 1947. szeptember 16-án egyetlen ülésen halálra ítélték. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglant kapott.

Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott, míg 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben meghalt. A börtönparancsnok nem adta ki a hamvait a családnak.

Eszterházy János boldoggá avatását több szervezet kezdeményezte.