Az új atomóra kétszer olyan pontos, mint a korábban készített legpontosabb szerkezet. Létrehozásán nemzetközi kutatócsoport tagjai, az amerikai Colorado Egyetem és a Koppenhágai Egyetem Niels Bohr Intézetének tudósai dolgoztak, akik az eredményt a Science tudományos folyóiratban publikálták.

A szakértők szerint elsősorban távoli galaxisokban való távolságmérésekre lehet majd használni, de segítséget nyújthat a földkéreg olyan apró mozgásainak észlelésében is, amelyek egy esetleges földrengésre figyelmeztetnek.

Az atomóra mágneses mező által csapdába ejtett gázatomokból áll, amelyeket abszolút nulla fokra, azaz mínusz 273 Celsius-fokra hűtenek le. Irányított lézersugarakkal bírják rá az atomokat, hogy különböző energiaállapotok között mozogjanak úgy, hogy elektronjaik egyik pályáról a másikra lendülnek át. Az elektronok oszcillációja bírja "ketyegésre" az órát - foglalta össze az óra működését a folyóirat cikkét idéző Chanel 4 online hírszolgálata.

Az előző, 150 millió évenként egy másodpercet késő atomóra azért nem lehetett pontosabb, mert az atomjai ütköztek egymással. A tudósok arra is rájöttek, hogy a lézer is ludas volt, mert zavarta az atomokat.

Az új órához tehát a fény frekvenciáját úgy állították be, hogy az atomok irányíthatóak maradjanak, s megszületett a háromszázmillió évre szóló pontosság.

A fizikusok azonban mégsem elégedettek: "Az álmunk egy tökéletesen pontos atomóra" - idézte Jan Thomsen professzort a Niels Bohr Intézettől a channel4.com portál.