"Becsületes ember nem lehet antiszemita"

A Holokauszt Emlékközpontban tartott ünnepségen hangsúlyozta: nem engedhetjük meg, hogy az akkori események újraéledjenek, és bárkit mássága miatt megkülönböztessenek, üldözzenek, majd hozzátette: becsületes ember ma sem lehet antiszemita.
    
Az emlékközpont azért jött létre, hogy felhívja arra a figyelmet: 65 évvel ezelőtt "a halál lakozott ebben az országban", és ezt tudniuk kell a mai generációknak is, hogy fejet hajthassanak a holokauszt áldozatai előtt - tette hozzá.
    
Az idei Simon Wiesenthal-díjat Nagy Márta tanár és Novák Ilona múzeumpedagógus kapta a holokauszt magyarországi emléknapjához kötődő rendezvényen.
    
Székely Gábor, a díjat odaítélő Holocaust Közalapítvány kuratóriumának elnöke laudációjában elmondta: Nagy Márta a pécsi Testnevelési Általános Iskola és Középiskolában tanít. Több holokauszt oktatási tanfolyamon is részt vett, s diákoknak tanulmányutat szervezett Auschwitzba. Az Anne Frank - történelem a mának című tárlatot iskolájában több mint négyezren tekintették meg tavaly februárban, ahol mintegy hetven diák vezette végig a kiállításon a csoportokat.
    
A kuratórium elnöke utalt arra: idén a Holokauszt Emlékközpont másik utazó kiállítását, az Auschwitz Album - rólunk, nekünk, nélkülük kiállítást rendezte meg a pécsi iskolában, szintén diákok tárlatvezetésével. Nagy Márta célja, hogy minél több diák megismerhesse a holokauszt történetét és jelenkori tanulságait, valamint az, hogy a következő generációk "ne csak ismerjék, hanem megfelelően fel is tudják dolgozni a vészkorszak fájó örökségét" - tette hozzá.
    
Méltatásában Novák Ilonáról, az Élet Menete Alapítvány önkéntes munkatársáról közölte, hogy négy éve rendezte először az emlékközponttal közösen a holokauszt vagonkiállítást a budapesti Keleti pályaudvaron, amely azóta az egész országot bejárta. Az eredeti és egyedi koncepciójú tárlatot - amely marhavagonokba installálva tekinthető meg - az ország 29 városában közel 50 ezer érdeklődő látta.
    
Mint mondta, Novák Ilona "olyan nagyszerű dolgot csinál, ami elképzelhetetlen, utolérhetetlen", mert "a vészkorszaknak azt a jelképét mutatja meg, amit a gyermekek el sem tudnak képzelni". A diákok rendhagyó történelemóra keretein belül látogathatják meg a tárlatot az adott város pályaudvarán, a vagonban pedig egy emlékkönyvet is elhelyeztek, amelybe mindenki bejegyezheti gondolatait.
    
A kitüntetettek emlékplakettet, könyvet, a Peter Vladimir tervezte "ezüst kavicsokat" és pénzjutalmat vettek át. 
    
Martinkovits Judit, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója abból az alkalomból, hogy intézményük fennállásának ötéves évfordulóját ünnepli, kijelentette: továbbfejlődésükhöz nem csak állami támogatásra, hanem a társadalom összefogására is szükség van. Félévtizedes munkájukat konferenciák, kiadványok, kiállítások, kulturális alternatív programok jelzik, amelynek célja: emlékezni és emlékeztetni, mert "a dolgok nem tudása nem vállalása nem mentesít senkit".
    
Beszédében annak a reményének adott hangot, hogy az emlékközpont "a tolerancia, a tudás és a megbékélés háza" lesz.
    
Az emlékezés végén a résztvevők mécsest gyújtottak az intézmény több mint 120 ezer meggyilkolt nevét tartalmazó emlékfalánál. A díjátadáson megjelent mások mellett Aliza Bin-Noun, Izrael állam magyarországi nagykövete, Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója.
    
A Holocaust Közalapítvány 2008-tól minden esztendőben elismerést nyújt át azoknak, akik önkéntes munkájukkal elősegítették a magyarországi holokauszt emlékének megőrzését. A díjjal a közalapítvány elismeri azoknak a társadalmi segítőknek, túlélőknek és leszármazottaiknak az önzetlen munkáját és támogatását, akiknek részük volt és van a holokauszt forrásainak, feldolgozásainak, egykor keletkezett emlékeinek az összegyűjtésében, bemutatásában.
    
A közalapítvány kuratóriuma az elismerést Simon Wiesenthalról, a 2005-ben elhunyt egykori holokauszt túlélőről nevezte el, aki életének utolsó 60 évét a bujkáló nácik felkutatásának és igazságszolgáltatás elé állításuknak szentelte.
    
A holokauszt magyarországi emléknapját minden évben április 16-án rendezik, amikor arra emlékeznek, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött Kárpátalján a magyarországi zsidóság gettókba zárása. Mivel a zsidó vallási ünnep, a pészah idén április 16-át is magában foglalta, a szervezők a legtöbb emlékezést vasárnapra tették.