Durva visszaesés a vendéglátásban

A globális gazdasági válság hatásai egyelőre nehezen felmérhetőek, a negatív folyamat pedig gyors ütemben hat a turizmusra is. Magyarország esetében a visszaesés mind a belföldi, mind a nemzetközi aktív turizmust érinti, és nagy hatással van a fő küldő országokból érkező, így főként a német beutazó turizmusra is, ismertette Dr. Tóth Zoltán, a BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Turizmus-Vendéglátás Intézetének vezetője.

Drasztikus csökkenés

A kialakulni látszó magyarországi gazdasági helyzet turisztikai keresletre gyakorolt negatív hatását csak hozzávetőlegesen lehet megbecsülni: a belföldi és a fő küldő országokból érkező kereslet csökkenése egyaránt riasztóan magas, kétszámjegyű lehet.

A kis- és középvállalkozásokra épülő, évi 690 milliárd forintot forgalmazó hazai vendéglátást is érzékenyen érintette a gazdasági válság: becslések szerint 30-40 százalékkal esett vissza forintbevételük, hangsúlyozta Dr. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke a BGF sajtótájékoztatóján.

Az üdülési csekkre szükség van

Magyarországon 57 ezer étterem működik, közülük sok veszteségesen, hiszen nagy részük meglehetősen szerény jövedelemtermelő képességgel rendelkezik, működésüket a kötelező bürokrácia, a túlszabályozottság jellemzi. A vendéglátás terén a válság kezeléséhez az üdülési csekkek és étkezési utalványok megtartására lenne szükség, valamint szoros együttműködés kialakítására a hazai gazdaság többi szereplőjével.

Ilyen terület például a mezőgazdaság, melynek termékeit a vendéglátó egységek napi szinten használják, ugyanakkor a csúcsgasztronómiában szükségletük jelentős részét külföldről biztosítják. Fontos szempont kell legyen a jelenlegi vendéglátói attitűd megváltoztatása, a vendégcentrikus hozzáállás kialakítása is, tette hozzá a Niklai Ákos. A következő időszak szükséges lépései a vendéglátásban: az adók és a bürokrácia csökkentése, szakmai megújulás, a szakoktatás korszerűsítése, a vállalkozók hitelekhez juttatása.

A szállodaiparnak a legrosszabbkor jött

2008 második felének globális pénzügyi és gazdasági válsága a hazai szállodaipart éppen a mélypontján érte el: az utóbbi évek növekvő kínálata, stagnáló kereslete és a gazdálkodási feltételrendszer romlása egyaránt hozzájárult a versenyképesség csökkenéséhez, hívta fel a figyelmet Tóbiás János, a Danubius Hotels Group Nyrt. általános vezérigazgató helyettese.

A szállodai kapacitások a 3-5 csillagos kategóriában 2000-hez képest 2008-ra közel 41 százalékkal növekedtek Magyarországon, míg az egy kiadható szállodai szobára eső vendégéjszakák száma az elmúlt négy év alatt 13 százalékkal csökkent, a realizált átlagárak pedig különböző mértékben, de folyamatosan csökkentek.

A versenyképességet és jövedelmezőséget negatívan befolyásolták olyan tényezők is, mint az Áfa-emelés, a forint árfolyamának ingadozása, az energia- és az élelmiszerárak változása, az élőmunka költségeinek és a szállodaipar adóterhelésének növekedése.

Paradigmaváltás kell

A válságkezeléshez paradigmaváltásra van szükség többek között az értékesítésben, a bérgazdálkodásban és a beruházás politikában – mondta Tóbiás János. Fontos lesz tehát a volumen megtartása és a minimum árak meghatározása, a kedvezményrendszerek átalakítása, az élőmunka felhasználás tekintetében a forgalomtól függő létszám és részmunkaidő alkalmazása, az energia-megtakarítást biztosító programok bevezetése, vagy a beruházási tevékenység visszafogása, fejtette ki a szakember.