Óegyiptomi templomokat tártak fel

A hadiutat a sólyomfejű Hórusz istenségről nevezték el, akit az egyiptomiak az ég hatalmas urának tartottak. Az út, amely egykoron Egyiptomot Palesztinával kötötte össze, a mai Rafah közelében húzódik. Az ásatások 1986 óta folynak a térségben, hogy megtalálják a Hórusz-út mentén kiépített erődítményrendszert. A karnaki templomban talált feliratok és ábrázolások tanúsága szerint a Hórusz-út mentén 11 erődítmény volt, amelyek Egyiptom keleti határait védték, közülük eddig mindössze ötöt tártak fel.

A templomokra, köztük a Sínai-félsziget eddigi legnagyobb, vályogtéglából épült szentélyére a Szuezi-csatornától 4 kilométernyire, El-Kantarában bukkantak. A 70 x 80 méteres templomot három méter vastagságú vályogfallal kerítették körül annak idején - mondta el kedden Záhi Havvász, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője.

Mohamed Abdel-Makszud ásatásvezető szerint a grandiózus templom felfedezése átírhatja a Sínai-félsziget történelmi és katonai jelentőségét az ókori Egyiptomban.
A templomnak négy kapuja volt, s három, a megtisztulást szolgáló kőmedencéje. A falakon látható díszes felíratok I. és II. Ramszeszt dicsőítik. A régészek szerint a templom grandiózus méretei és színpompás kivitelezése arra szolgált, hogy ámulatba ejtse az Egyiptomi Birodalomba érkező külföldi küldöttségeket.

Záhi Havvász szerint az Újbirodalom (Kr.e. 1569-1081) idején, egészen a Ptolemáioszok koráig a városerődben volt az egyiptomi hadsereg főhadiszállása.

Korábban a régészek megtalálták a Sínai-félsziget északi részén a térség első újbirodalmi templomát, amely egy XVIII. dinasztia korabeli erődítmény helyén épült. Az utóbbi években az ásatások során előkerült a térségben II. Ramszeszt és apját, I. Széthi fáraót ábrázoló domborművek sokasága, de feltártak egy sor olyan raktárt is, ahol az Újbirodalom korában a hadsereg a gabonakészleteit és a fegyverzetét tárolta.