Tényleg csak az adócsökkentés vezetne ki a válságból?

Az Országgyűlés kedden kezdte tárgyalni az adótörvényeket Országgyűlésben. A legnagyobb ellenzéki párt képviselői által benyújtott módosító indítványokban többek között kezdeményezik, hogy maradjon adómentes juttatás az étkezési utalvány és az üdülési csekk.

Az ellenzéki párt politikusai szerint a két juttatás megadóztatása a vendéglátóipar, illetve a belföldi turizmus visszaeséséhez fog vezetni, a forgalom csökkenése miatt pedig újabb munkahelyek szűnnek meg, illetve bővül a szürke- és feketegazdaságban foglalkoztatott munkavállalók száma. Ezért szerintük a kieső adóbevételek miatt nemhogy megtakarítást, hanem újabb hiányt eredményezne a költségvetés számára, ha megadóztatnák a két juttatást.

Szintén az eredeti állapotot állítaná vissza a Fidesz a családi pótlék ügyében. A fideszes javaslatot jegyző Tállai András szerint ugyanakkor a kormány által tervezett szigorítások következtében a jövőben várhatóan kevesebb gyermek születik, illetve a megszületett gyermekek életkörülményei jelentősen romlanak. Az Országgyűlés által jelenleg tárgyalt adótörvényekben az szerepel, hogy szeptembertől adót nem viselő, de adóalapot növelő jövedelem lenne a családi pótlék.

Többek között Orbán Viktor pártelnök jegyzi azt a módosítást, amely kivonná az adókötelezettség köréből a természetbeni adományokat. Erre a Fidesz szerint azért van szükség, mert az egyházak, karitatív szervezetek, illetve az ő segítségükre számító rászorulók jelentős támogatástól estek el tavaly azzal, hogy az új áfa-törvény az adókötelezettek körébe sorolta ezeket a juttatásokat.

A legnagyobb ellenzéki párt már korábban is benyújtotta, most ismét az Országgyűlés elé terjesztette az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentéséről szóló javaslatát. Szerintük erre azért van szükség, hogy a kormány hibás válságkezelő lépései ne lehetetlenítsék el családok százezreinek megélhetését. A párt emellett ismét javasolja a benzin jövedéki adójának csökkentését is.

Tállai András módosító indítványa emellett járulékcsökkentést is kezdeményez. Eszerint a munkáltatónak a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 21 százalékot kellene fizetnie, a minimálbér kétszeresét meghaladó rész után pedig 29 százalékot.