Sokak szerint Bajnai a Messiás?

A csomagtól kedvező hatásokat remélő 42 százalék jóval meghaladja a kormánypárti szavazók jelenlegi arányát, ugyanis a pártállásukban bizonytalanok közel fele és a Fidesz-tábor háromtizede is osztja ezt a véleményt, összességében azonban hatnak a szavazókra a pártpolitikusok érvei - olvasható a közvélemény-kutató által ezer ember megkérdezésével készített országosan reprezentatív felmérésben.

A relatív többség, 39 százalék viszont nem vár érdemi változást az új kormány beharangozott lépéseitől. Az emberek megosztottak abban a kérdésben, hogy az intézkedések megvalósulása enyhíteni fogja-e a gazdasági válság magyarországi hatásait: 42 százalék szerint igen, míg 49 százalék szerint nem.

A kutatás kiterjedt a csomag egyes elemeinek népszerűségének vizsgálatára is. E szerint az állami vállalatvezetők fizetésének és a kormánytagok bérének csökkentése, a devizahitelesek megsegítése, valamint a személyi jövedelemadó mértékének csökkentése talált a leginkább kedvező fogadtatásra a lakosság körében.

Egy 1-től 5-ig terjedő skálán 4 és 4,3 közötti átlagértéket kaptak az állami vállalatok vezetőinek bércsökkentése, a miniszterek fizetésének 15 százalékos lefaragása, a miniszterelnök 1 Ft-os havi fizetése, a munkanélkülivé váló devizahitelesek törlesztésének átmeneti felfüggesztése és a személyi jövedelemadó mértékének csökkentése.

A megkérdezettek inkább helyeslik a munkáltatói járulék 5 százalékkal való csökkentését (3,6-os átlag), illetve bizonyos forgalmi cikkek jövedéki adójának 5-6 százalékkal való emelését (3,4) - derült ki a Szonda Ipsos értékeléséből.

A közepesnél valamivel kisebb a támogatottsága a 13. havi fizetések eltörlésének a közszférában (2,8-es átlag), a közszférában dolgozók viszont ennyire sem támogatják ezt a lépést (1,9). Ugyancsak közepes körüli az elfogadottsága az áfát érintő változtatásoknak, és az adókedvezmények szűkítésének (2,8). A viszonylag népszerűtlen intézkedések közé tartozik a 13. havi nyugdíj eltörlése, a MÁV állami támogatásának, a gáz- és távhőtámogatás mértékének csökkentése, valamint az ingatlanadó bevezetése (2,3-2,4-es átlagok). A családi pótlék összegének befagyasztása, a GYED időtartamának csökkentése, a nyugdíjkorhatár emelése és a szocpol eltörlése egyértelműen és az érintettségtől szinte függetlenül elutasítást váltanak ki a közvéleményből (1,7 és 1,9 közötti átlagok) - közölte a Szonda Ipsos.