A klímaváltozás vészharangját már sokan megcsengették, azonban eddig az emberek nagy részét nem érintette meg unokáink helyzete. Az érdektelenség és önzőség mellett a túlságosan távoli jövő, a túldramatizáltnak vélt poszt-apokaliptikus képek, és a nem túl élet közeli példák miatt a világ nagy része nem figyelt fel az igenis valós veszélyre. Ezen próbál változtatni a mostani kutatás.

Mi lesz 50 év múlva?

Német agrárbiológusok, a hohenheimi egyetem kutatói különböző, teljesen átlagos élelmiszernövényeket pakoltak egy speciális, hipertech klímakamrába, amely azt hivatott szimulálni, hogy milyen lesz a környezet 50 év múlva. Azt mindenki tudja, hogy a felmelegedés, és a megnövekedett széndioxid mennyiség igen káros, de azt csak ez a kísérlet hozta felszínre, hogy mennyire.

A kísérlet kimutatta, hogy a klímaváltozás nem csak az éghajlatot változtatja meg, hanem a növények összetételét is. A klímakamrába tett búza, komló, burgonya, paradicsom és szójabab jócskán megváltozott. A búzából például nem lehetett kenyeret sütni, mivel kevés lett benne a ragasztóanyag, a krumpli emberi fogyasztásra alkalmatlanná, sőt, mérgezővé vált, a komlóból készült sör pedig nem habzott. Bár átlagban a növények jobban nőttek, de jóval kevesebb tápértékkel rendelkeztek. Ez azt jelenti, hogy ugyanabból a növényből az élőlényeknek többet kell enniük ahhoz, hogy tápanyagbevitelük elégséges legyen - ami sem a mezőgazdaságnak, sem az éhezőknek nem épp kedvező hír.

Ezek legfőbb oka, hogy s. A nagyobb széndioxid mennyiség miatt ugyanis a legtöbb növénynek kevesebb fehérjére van szüksége, így kevesebb nitrogén lesz a levelekben. Az érés során így kevesebb nitrogén jut a termésbe, vagyis a következő 50-100 év alatt a mai fajták nem lesznek képesek azt a minőséget szállítani, amire szükség van. A problémát a klímaváltozás megállításával, vagy nemesített növényekkel lehetne megoldani (egyértelmű, hogy melyik verzió fog megvalósulni).

A globális Hawaii egyéb következményei

Nem csak a mezőgazdasági növények, hanem a fák is megváltoznak globális felmelegedés hatására: a föld tüdejéből a föld végbélnyílása is lehet. Egy harmincöt erdészkutatóból álló nemzetközi csapat kutatása szerint, a fák - melyek eddig a teljes CO² kibocsájtás egynegyedét nyelték el - a szélsőséges terhelés esetén akár ki is bocsáthatják az addig tárolt üvegházhatású gázokat, így tisztítás helyett tovább szennyezik a környezetet. Azonban ha már a fák sem tudnak segíteni a bolygó tisztán tartásában, akkor az emberiség magára marad - és hanyagságunkat figyelembe véve, valószínűleg megfulladunk, vagy megsülünk.

Megkongatták a harangokat az Arktisz és a tundra miatt is. Bár az északi jégsapka visszahúzódása nem érte el az előre jelzett mértéket, azonban a jégtakaró a globális strandszezon miatt vékonyabb mint valaha - ami miatt nem tud télen megfelelően megvastagodni, így évről évre csökken a mérete, és ezzel az ott élő állatok élettere is. Az Északi Sark most először hajózható körbe.

De sokkal aggasztóbbak a tundráról szóló hírek: az ottani olvadás még gyorsabb ami, könnyen „szénbomba” jelenséghez vezethet. Ugyanis az ottani a permafroszt gyakorlatilag olyan fagyott, elbomlatlan növényzet, melynek széntartalma nem tudott visszakerülni a légkörbe. Azonban, ha kiolvad, akkor a több millió éve ott gyűlő széndioxid kikerül a légkörbe, amelynek a mennyisége több, mint amennyi jelenleg van ott - ezzel drasztikusan lekicsinyítve az 50-100 éves távlatra szóló jóslatok időegységét.

Unokáink tényleg ekkorát fognak szívni?

A kérdés megválaszolása egyedül rajtunk múlik. Ha az emberiség nagy része képes lesz végre vállrándítás helyett venni egy hibrid autót, és gazdaság is felismeri a veszélyeket, akkor már lehet némi remény. Talán a nem habzó sör és a mérgező sültkrumpli rémképe felrázhatja a fogyasztói társadalmat, elvégre ezek egyesek számára szörnyűbbek, mint embermilliók pusztulása - valahol „nagyon távol”. De ez minden egyes emberen múlik, így önön is.