Kiértékelik az ombudsman éves munkáját

Kállai Ernő az MTI-nek pénteken azt mondta: a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosának többek között az alkotmányügyi és az emberi jogi bizottság előtt kell beszámolnia előző évi tevékenységéről, de ő külön kérte, hogy a 2008-ban a kisebbségi közösségeket ért esetek miatt a rendészeti bizottság, valamint a kulturális és sajtóbizottság is hallgassa meg.

Az ombudsman tájékoztatása szerint idén összesen hét bizottság tárgyalja a múlt évi tevékenységének beszámolóját, így a meghallgatások után akár már május közepén az Országgyűlés előtt is ismertetheti 2008-ban végzett vizsgálatait, kezdeményezéseit és állásfoglalásait.

Az MTI birtokába került jelentésből kiderül, az ügyek száma a tavalyihoz képest megduplázódott. Kállai Ernő úgy fogalmazott: "a múlt évet sok tekintetben előremutató, a pozitív fordulat évének is tarthatjuk".

Sikerként említi, hogy "békés keretek között" oldódott meg a szekszárdi német színház ügye, megindult a felsőszölnöki szlovén tájház ügyének rendezése, Tótkomlóson a szlovákok múzeumának sorsa fordult jó irányba, de a nemzetközi bonyodalmakat is okozó pilisszentkereszti szlovák ház ügyében is történtek pozitív előrelépések.

A beszámolóban Kállai Ernő kitér ara, hogy országjárása során jó kapcsolatokat épített ki hivatala a civil szervezetekkel, együttműködést kötöttek az Esélyek Háza hálózattal és a Magyar Tudományos Akadémiával, valamint több intézetével.

Az elért sikereket az ombudsmani munka átszervezésével, dinamikusabbá tételével magyarázza Kállai Ernő.

A sikerek mellett az elmélyülő társadalmi válságra, a kisebbségek vesztes szerepére is felhívja a figyelmet az országgyűlési biztos. "A nyár folyamán
elsöprő társadalmi igényként jelent meg újra a +bűnös szegénység+ gondolata az évtizedek óta átgondolatlan és rosszul strukturált szociális ellátórendszer
okán.

Az +ingyenélők+ megbüntetésének elemi igényét fogalmazták meg, gyakran jogsértő módon helyi politikusok, és ehhez támogatást találtak az országos politikában is" - írja összegzésében Kállai Ernő.

Megjegyzi, a 2007-ben még csak szemérmesen megfogalmazott kirekesztő és gyűlölködő tartalmak a múlt évre már az általános politikai közbeszéd részévé váltak, az elsődleges célpont a cigányság lett.

Hozzáteszi, többször felhívták a figyelmet arra, hogy a gyűlöletbeszéd szabadon engedése súlyos következményekkel jár hosszú távon, és a gyűlöletbeszédet védelembe vevő, "a szólásszabadságra hivatkozó álságos elméleti jogászkodás" is az ide vezető utat készítette elő. Kállai Ernő szerint tagadhatatlanul nagy szerepe volt ebben a politikai elit gyakran képmutató és kétértelmű politikai nyilatkozatainak, de hozzájárultak a súlyos társadalmi helyzet kialakulásához az elvtelen hallgatások, a népszerűséget nem veszélyeztető "beszédes csendek" is.

Az ombudsman szerint mindezért hibás a roma politikai elit is, mert erőtlen volt az elmúlt 20 évben arra, hogy visszautasítsa a társadalmi integrációként meghirdetett látszatintézkedéseket és kikövetelje a tényleges megoldásokat.

A múlt évben alapvető erkölcsi gátak omlottak le, és ezek táplálják a társadalomban futótűzként terjedő erőszakos jelenségeket - hívta fel a figyelmet.

Kállai Ernő éves jelentésének bevezetőjét azzal zárja, hogy akkor, amikor beszámolóját készíti, "a társadalmi indulatok kirobbanásához már csak egyetlen szikra szükséges. A 21. század elején a kisebbségi közösségek félnek a jövőtől."

Az ombudsmani törvény szerint az országgyűlési biztosok éves tevékenységéről és tapasztalatairól, valamint az általa tett kezdeményezések, ajánlások fogadtatásáról és eredményéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

A beszámolót a tárgyévet követő naptári év első negyedévének végéig kell az Országgyűlés elé terjeszteni, a beszámolóját az országgyűlési határozathozatalt követően a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.