"A szélsőségesek a válságból kovácsolnak politikai előnyt"
A HírExtra az Egyesült Királyság magyarországi nagykövetével, Greg Dorey-el beszélgetett a G20-ak tanácskozását kísérő londoni zavargásokról, a világgazdasági válságról és a nemzetközi terrorizmus európai térnyeréséről.
2009. április 26. vasárnap 18:09 - Tatai Gábor
Aggódva kísértük figyelemmel a hetekkel ezelőtti G20-konferenciát kísérő anarchista tüntetéseket London belvárosában. Mennyire súlyos problémáról van szó, ha az angol radikális baloldalról hallunk? ’Eat the Rich’ – mennyire gondolják ezt ott komolyan?
A londoni zavargások
Április 1-én és a rákövetkezendő nap, több ezer tüntető gyűlt össze London belvárosában, hogy a G20-tanácskozás tematikáját érintő különböző ügyek miatt demonstráljanak. A főképp antikapitalista és környezetvédő megmozdulások békés hangulatát mindkét nap erőszakos incidensek zavarták meg. A rendbontásokat főleg a gazdasági válság következményei és a vezetés „elmaradt felelősségre vonása” szította. Egy kisszámú anarchista üvegablakokat zúzott be, kukákat gyújtott fel és neki ment a rendőrsorfalnak, mire a rohamosztag gumibotozással és letartóztatásokkal válaszolt.
Úgy gondolom, hogy a különböző demonstrációk fontos részei egy demokratikus működésnek és észben kell tartanunk, hogy a legtöbb tüntető a G20 alatt tökéletes magaviseletről tett bizonyságot. Ők egyszerűen csak azoknak az aggodalmaknak és kritikáknak akartak hangot adni, melyek olyan kérdéseket érintenek, mint a globalizáció, a bankok helyzete stb.
Elég csekély azoknak a szélsőségeseknek a száma, akik erőszakos, anarchista viselkedésre ragadtatták magukat, általában ugyan ilyen emberek okoznak problémát a világ más részein is. Néha komoly problémát okoz, hogy megállapítsam, vajon mi ellen is kelnek ki ezek az emberek tulajdonképpen? Azt feltételezem, hogy a legtöbbször semmi komoly háttere nincs ezeknek a tüntetéseknek, a kisszámú esetek többségében egyszerű bajkeverésről lehet szó.
Tény, hogy a globalizáció létezik, ezzel valahogy számolnunk kell, és élnünk kell a rendelkezésünkre álló lehetőségekkel, ha az ezzel kapcsolatos nehézségek orvoslásáról van szó. Van egy mozgalom, amit valahogy úgy hívnak, hogy ’Globalizáció Ellenes Világmozgalom’. Amint az ember hallja a nevüket, rögtön arra gondol, hogy ez csak valami nevetséges képtelenség lehet: hogyan lehet egy mozgalom világméretű, ha egyszer pont a globalizáció ellen küzd? A legtöbb ember, mint ön vagy én aggódunk, ha ilyen dolgokról hallunk, de nem hiszem, hogy a bajkeverők magát a rendszert akarnák megdönteni, ahogy azt sem, hogy egy fékevesztett jelenségről lenne szó.
Mégis nagyon úgy tűnik, hogy ezek a jelenségek Európa szerte kezdenek komoly problémákat okozni. A fekete blokk erősödik, a görög hangok már Németországban is éreztetik hatásukat. Van arra esély, hogy Londonban is lesznek robbantások, vagy hogy itt is lángba borul egy-két luxusautó?
Mint ahogy mondtam, a legtöbb tüntető ember nem volt sem agresszív, sem erőszakos, sem szélsőséges. De persze, amikor olyan nehéz időkkel kell szembenéznünk, mint amilyen a világgazdasági válság, az extrémitásokra hajlamos emberek könnyebben tűzbe jönnek, és politikai előnyt kovácsolnak a problémából. Magyarországon is ezt látjuk, vannak olyanok akik éppen a válságot akarják kiaknázni ilyen célból… Tisztázva kell lennie azonban annak, hogy csak egy parányi kisebbségről van szó, amelynek nem szabad megengedni, hogy irányítsa alá vegye az ágendát.
A G20-gyűlés alatt a legtöbb ember azt akarta, hogy a világ vezetői tegyenek valamit a baj ellen, ugyanakkor idegesek is voltak a helyzet miatt. Bizakodóan kell hozzá állni a dolgokhoz, hasonlóan ahhoz, ahogyan a piac is reagált a G20 alatt: a gazdaságban rögvest mutatkoztak a helyreálló önbizalom jelei. Pontosan ez az, ami hiányzik: a különösen fontos gazdasági alapvetések nem változtak, holott ha a birtokába lennénk a kellő bizalomnak, újra beindulhatna az üzlet, a kereskedés megélénkülhetne és így tovább.
Szóval a legtöbb ember ezt akarja és nem hajlandóak a fent említett parányi kisebbségben lévő, erőszakos csoportok napirendjét aláírni. De azt kell mondanom, hogy önnek is igaza van, vannak bizonyos megnyilvánulások melyekkel szemben valóban fontos a fellépés. Demokráciában élünk, ahol a véleménynyilvánításnak meg vannak a törvényes módjai, az erőszak, a robbantgatás és terrorizmus nem tartozik ezek közé.
Mi a véleménye a G20-ak által eszközölt és jóváhagyott fiskális / financiális reformokról? A dolgok éppen úgy történtek, ahogy azt Nagy-Britannia és Amerika korábban elképzelte…
A reformok nyélbeütésének minél gyorsabban meg kell történnie
Az IMF április 23-án jelentette be legújabb 2009-es előrejelzését, mely értelmében a világgazdaság a folyó év végéig 1.3 százalékos zsugorodást fog szenvedni, a recesszió mértéke 1945 óta nem volt ilyen nagymérvű. A 2010-es év viszont már most 1.9 százalékos növekedést ígér, amennyiben még idén sikerül kijavítani a globális gazdasági rendszer hibáit: „minél tovább fog tartani a folyamat, annál mélyebb lesz a recesszió” – mondta Olivier Blanchard, az IMF vezető közgazdásza. A bejelentés Washingtonban történt, ahol a G7 és G20 tanácskozások az IMF és Világbank részvételével kezdődtek meg.
Fontos, hogy olyan reformokat állapítsanak meg az IMF, a Világbank vagy más nemzetközi pénzintézetek számára, melyek a 21. század kihívásainak is megfelelnek, a konferencia ezen a téren is hozott döntéseket. Ezeket a szervezeti működéseket sokkal átfogóbbakká kell tenni, és lehetővé kell válnia annak, hogy a vezetői posztjaikat a legjobb szakemberek foglalhassák el és ne egy amerikai, vagy egy brit, csak azért mert ő olyan nemzetiségű, amilyen. Az is életbevágó, hogy a jelenlegi krízishez hasonló gazdasági anomáliákat időben előre lehessen jelezni a jövőben.
Ilyen és ehhez hasonló megállapítások sorát tették most a G20-ak. Tisztán látszik, hogy a banki és egyéb gazdasági rendszerek megbuktak, és a korábbinál alkalmasabb irányításra és ellenőrzésre van szükség. Nem kell, hogy túlságosan erőskezű legyen, de annál szigorúbbnak kell lennie, mint amilyen a múltban volt. A tény az, hogy a világ vezetői elkötelezték magukat arra, hogy bármibe kerüljön is, de megakadályozzák a gazdaság összeomlását, és kellő pénzügyi hátteret biztosítanak az IMF működésének, hogy az hatékonyabb előrejelzésekkel szolgálhasson a jövőben.
Emellett döntés született a protekcionizmus elutasítása mellett, lévén, hogy ez a világkereskedelmi szervezetek érdekeit sem szolgálja. Aláírták a helyi és a zöld gazdaságok fontosságát, valamint megállapították egy hatékonyabb kereskedelmi rendszer szükségességét, mellyel kapcsolatban további tárgyalásokat fognak kezdeményezni. Nem mindennel kapcsolatban volt teljes egyetértés, de a G20-csomag - egészében szemlélve - elég hatásosnak tetszik. Az injekciós összeg is sokkal nagyobb volt, mint azt korábban bárki remélte volna, az 1 billiárd dollárnak nagyon fontos, politikai szimbólum értéke van.
