A limes szó eredetileg ösvényt jelentett. Nevét onnan kapta az erődrendszer, hogy kezdetben csak hadiútként funkcionált, később sáncokkal, cölöpkerítésekkel, őrtornyokkal erősítették meg - mondta a muzeológus.

A Római Birodalom természetes és mesterséges akadályokból álló védővonala Magyarország területét is érintette, e szakaszt azonban mindmáig nem tárták fel a régészek a maga teljességében - közölte Medgyesi Konstantin.

A magyar limes az Alföldön letelepedett szarmatákkal volt határos és a nomád népek betörései ellen jelentett védelmet. Keletkezésének pontos körülményeiről a mai napig vita van a tudósok között. Később az északról és keletről érkező germán támadások ellen bizonyult hatásosnak. Ez a körülbelül 1260 kilométeres védelmi rendszer a Csörsz árka megnevezést kapta. Egy magyar népmonda a longobárdokhoz és Rád királyhoz köti építését, nevét az árokrendszer Csörsz avar királyról kapta, akit az elbeszélések szerint a csatorna mellett sújtott halálra a villám.

Egy másik monda úgy tartja, hogy Csörsz király árkot építtetett, mivel menyasszonya csak azzal a feltétellel ment volna hozzá nőül, ha vízi úton, hajón jött volna a szárazföldön keresztül. Az árok ásása több évtizedig tartott. A legendás történet szerint egy árokásó fia, akinek apja kisgyermekkora óta otthonától távol dolgozott, bosszúból megölte az árkot építtető zsarnok urat. A nem túl vidám történet megihlette Tompa Mihályt is, aki erről a témáról írta Csörsz árka című versét - tudatta a szakember.

A Pécsi Tudományegyetem ókortörténeti és régészeti tanszéke által összeállított, valamint a szentesi Koszta József Múzeum római kori anyagával kiegészült tárlat anyagának egy része a korabeli kereskedelem révén került az egykori Pannónia területére európai műhelyekből. A kiállított tárgyak között láthatnak az érdeklődők háztartásban használt eszközöket, "divatholmikat" - sírokból előkerült fibulákat és ékszereket -, valamint mázas kerámiaedényeket is.