Későn léptünk be a bolíviai ügybe?

A kereszténydemokraták frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: a tárcát vezető Balázs Péter túl későn hívta át a Buenos Aires-i nagykövetet Bolíviába. Hozzátette, a sajtóból kiderült, hogy a bolíviai tiszteletbeli konzul nem állt a helyzet magaslatán, és magyarul sem beszélt megfelelő szinten. Közölte, hogy az elfogott Tóásó Elődöt megillette volna a hatékony védelemhez való jog.

A politikus elmondta, hogy Bolíviában magyarellenes hangulat alakult ki, mert az ország lakói közül sokan azt feltételezik, hogy a magyar kormánynak valamilyen módon köze van az eseményekhez.

Mellékszálként említette, hogy egy olyan "állovagrend" indított akciót a 15 ezer dolláros ügyvédi díj összegyűjtésére, amellyel Magyarországnak nincs diplomáciai kapcsolata.
Emlékeztetett arra is, hogy Kepes András Rózsa Flores Eduardóval korábban készített, a Magyar Televízióban múlt kedden bemutatott interjúja miatt a bolíviai kormány be akarja perelni a magyar újságírót terrorista-összeesküvés eltitkolásának vádjával.

Szabó Vilmos külügyi államtitkár válaszában visszautasította a képviselő által megfogalmazott kritikát, mert véleménye szerint a tárca gyorsan, szakszerűen és megfontoltan reagált az ügyre.

Közölte, hogy április 16-án lőtték le Rózsa Flores Eduardót és társait, és fogtak el két férfit, köztük a magyar Tóásó Elődöt. Másnap még semmilyen információval nem rendelkeztek az ügyről, de április 18-án a bolíviai tiszteletbeli konzulon keresztül megtették a szükséges lépéseket. A külügyminiszter ezt követően, április 20-án rendelte el, hogy a Buenos Aires-i magyar nagykövet utazzon Bolíviába, és kezdje meg a tárgyalásokat a helyi hatóságokkal.

Hozzátette, hogy a nagykövet azóta is folyamatosan intézkedik az ügyben, és mindent megtett, illetve megtesz, hogy biztosítsa a magyar állampolgárok védelmét.

Szabó Vilmos közölte, hogy az ügyet nem politikai, hanem konzuli ügynek tekintik. Hozzátette: Magyarország nem kívánt és nem is kíván beavatkozni Bolívia belügyeibe. Egyúttal visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint magyar hivatalos szervek bármilyen formában támogatták volna az ügy kapcsán érintett magyar állampolgárokat a latin-amerikai országban folytatott tevékenységükben.

Az említett lovagrendről azt mondta, azzal a Külügyminisztériumnak nincs semmilyen kapcsolata.

Szelestey Lajos külügyi szóvivő pénteken az MTI-nek ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetsége egyeztetett a Külügyminisztériummal, a Bolíviában fogva tartott Tóásó Előd ügyében. Mivel a tárca úgy látja, hogy a szervezet tud érdemben segíteni, ezért meg kell ragadni ezt a lehetőséget is - mondta Szelestey Lajos.

A szervezet orvost biztosít, pénzt visz a börtönbe került Tóásó Elődnek, igyekszik javítani bebörtönzésének körülményeit - tette hozzá.

Szabó Vilmos később az MTI kérdésére úgy pontosított, hogy ebben a kérdésben a Külügyminisztérium - a korábbi gyakorlattól eltérően - együttműködik a szervezettel. Hozzátette, hogy az együttműködés tárgya a letartóztatásban lévő Tóásó Előd számára a segítségnyújtás, mert a férfi április 17-én írásban megbízta az egyesületet jogi védelmének előkészítésével.

Az államtitkár hozzátette: a napirend előtti válaszában azért mondta, hogy nincs kapcsolat a lovagrend és a külügyi tárca között, mert erre a kapcsolatra nem tért ki számára készített anyag, ő pedig abból indult ki, hogy eddig a minisztérium és a szervezet nem állt kapcsolatban egymással. Hangsúlyozta, hogy a szervezettel egyesületi, nem pedig lovagrendi minőségében alakítottak ki együttműködést.