Afganisztánban a majdnem 32 milliós össznépesség 99 százaléka muzulmán vallású (84% szunnita; 15% shíta), a fennmaradó 1 százalékot az olyan vallások teszik ki, mint a zoroasztrizmus, a baha’i, hinduizmus, a judaizmus vagy éppen a kereszténység. Az itt szolgálatot teljesítő nemzetközi erőknek mindenféle hittérítői tevékenységtől szigorúan távol kell magukat tartaniuk, ám az Al Jazeera birtokába jutott videó-felvétel szerint, egy a bagrami amerikai légi bázishoz tartozó evangélikus közösség pastu és dari nyelvre fordított bibliákat terjeszt.

Tanúbizonyság

A felvételeket Brian Hughes volt katona és dokumentumfilmes készítette, amikor tavaly pár napig a bagrami bázison tartózkodott. Talán nem is lett volna semmi visszhangja a dolognak, ha az Al Jazeera afganisztáni riportere, James Bays később nem szerzi meg a készítőtől mind a videó-anyagot, mind egy pastura fordított szentírást abból a tízből, amit még Hughes hozott el egy bagrami bibliaóráról. Bays annyira felpörgött, hogy még egy hivatásos helyi tolmáccsal is igazoltatta, hogy tényleg bibliáról van szó.



További terhelő bizonyítéknak könyvelte el Bays, hogy a videón feltűnik egy John Watt nevű szakaszvezető is, aki a tábori lelkészi beiktatása előtt hálát ad, amiért az amerikai gyülekezete ki tudta nyomtatni a fordított bibliákat, és el tudta küldeni azokat Afganisztánba. „Azért is Istent akarom dicsőíteni, amiért az otthoni gyülekezetem számára lehetővé vált, hogy egy kis pénzt gyűjtsön az afgán bibliákra” – mondta egy éve, azon az ominózus bibliaórán. Egyelőre még nem tudni, hogy a bibliák afgánok között is kiosztásra kerültek-e, de az Al Jazeera megjegyzi, hogy a felvételeken imádkozó katonák közül egy sem tűnik pastu vagy dari beszélőnek.

Az „elkötelezett” újságíró

”Az szóba sem jött, hogy dari vagy pastu nyelven akarnának tanulni, vagy hogy a bibliákból csak nyelvleckéket akarnának venni” – mondja maga az operatőr, majd a lelkiismeretes Hughes ezzel folytatja: „Az egyetlen ok, amiért ezeket a dokumentumokat beszerezték az volt, hogy az afgánok körében terjesszék. Tudtam, hogy ez rossz dolog, és tudtam, hogy mindezt filmre venni… dokumentálni talán nagyon fontos lehet”. Időközben a másolatokat a Pentagonhoz is eljuttatták, de eddig nem érkezett hivatalos reakció.

Elgondolkodtató, hogy az Al Jazeera már most valóságos háborús bűntényként kezeli a katonák krisztusi elkötelezettségét. Megjegyzik, hogy eddig nem sikerült kideríteni, hogy a felvétel készítése óta a bibliakör folyatta-e a „tanúságtételt” Jézusról. Hughes amerikai filmesként igazán tudhatta volna, hogy rögtönzött boszorkányüldözése akár véres következményekkel is járhat az egész Iszlám világban nem csak az afgán misszióra nézve, hanem globális szinten is, az afganisztáni keresztény közösségekről már nem is beszélve.

A következmények

Marton Péter, a Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület Afganisztán-szakértője a HírExtra kérdésére elmondta, hogy amennyiben a videónak következményei lesznek, elsősorban tüntetésekre lehet számítani: „Ezek adott esetben el is vadulhatnak, és ez az Afganisztánban állomásozó külföldi katonák számára kellemetlen helyzeteket teremthet”. A szakértő azt is megjegyzi: mivel az Al Jazeera tudósított az ügyről, a hírek garantáltan el fognak jutni az iszlám világ minden sarkába. Helyi szinten azonban „a hatás jelentkezése sokkal valószínűbb az olyan városokban, mint Kabul, Kandahár vagy Mazar-i-Sarif ugyanis itt könnyebben mozgósíthatóak tömegek a szabadidő politikai tüntetéssel való eltöltésére”.

Marton külön érinti a szent iratok anyanyelvre történő fordításának a problematikusságát is és elmondja, hogy önmagában a vallási szövegek helyi nyelven történő osztogatása sokkal kevésbé sértő, mint az, ha valaki a Koránt fordítja le arabról ugyanis, „a fordítás egyesek szerint blaszfémia lehet, mert nem tudja visszaadni azt a nyelvet, amelyen a próféta szavai eredetileg szóltak. Ilyen fordítás miatt éppen februárban hagyott jóvá fellebbviteli bíróság 20 éves börtönbüntetést két afgán ellen, Afganisztánban”.

A szélsőségesek reakciójáról…

Marton szerint az igazán lényegi kérdés mindenek előtt az, hogy maguk a gerillák – a tálibok és mások – hogyan fognak reagálni a történtekre. A szakértő Geert Wilders holland parlamenti képviselő botrányos filmjére emlékezetet, melynek következtében a tálibok az azonnali megtorlással fenyegettek. Éppen kapóra jöhetett nekik, hogy nem sokkal ezután, egy útszéli robbantáskor életét vesztette a holland védelmi vezérkari főnök fia, Dennis van Uhm is – a tálibok ekkor ennyivel le is tudták a dolgot.

”Összességében nem kell feltétlenül akkora súlyt adni a jelenlegi ügynek. Viszont nagyon is lehetnek olyanok, akik majd súlyt adnak neki az iszlám világban. Például Pakisztánban. Ez rajtuk múlik” – mondta Marton, majd hozzáteszi: „A tüntetéseket szerte az iszlám világban nem egy láthatatlan kéz szervezi. Nem központi döntésre indulnak. Mindig a helyi politikai viszonyok a meghatározók elsősorban, hogy egy-egy városban, országban mennyire vadulhat el a helyzet, ha van jelentősebb válaszreakció”.